Az ingatlanközvetítők UBER-je vagy Waterloo-ja?

Az ingatlanközvetítők UBER-je vagy Waterloo-ja?

taxisok az utcán vannak. A számukra legnagyobb fenyegetést jelentő UBER ellen tiltakoznak. A kormány a Google és a Facebook megadóztatásán dolgozik, mert számításaik szerint 20 milliárd forint adózatlan bevételre tesznek szert a magyarországi reklámbevételek után. Ami meglepő, hogy a technológiai ötletekből fakadó problémák összetettsége, több üzleti modell problematikussága ellenére sincs egyetlen más iparág sem az utcán, és komplexebb, rugalmasabb, a technológiai megoldásokat lekövető szabályozás sem indult el.  Senki másnak nem olyan erős a céhe, vagy az érdekfelismerő képessége, mint a taxisoknak? Pedig a bomlasztó technológiák szinte minden iparágban valamilyen módon megjelentek. Igen, még az ingatlanforgalmazásban is.  Az ingatlanközvetítők miért nem háborognak?

Moore empírikus  törvénye – informatikai eszközök teljesítménye kétévente megduplázódik – az infokommunikációs robbanás szimbólumává vált. (Ingatlanos példára lefordítva, ha az ingatlanárak olyan mértékben csökkentek volna az elmúlt 50 évben,  mint ahogy a tranzisztoroké, akkor ma egy cukorka áráért lehetne házat venni.) Az infokommunikáció fejlődésének eredményeként a természeti erőforrások, a munkaerő, a tőke, a technológia, a tudás, és az információ elérhetősége mondhatni akadálytalan. A technológiai újdonságok átírják a játékszabályokat, megváltoztatják egyes iparágak működési modelljét. A McKinsey Global Institute ezt felismerve, már a 2013. májusában közzétett tanulmányában arra kérte az üzleti vezetőket, politikacsinálókat és közösségeket, hogy készüljenek fel azokra a technológiai újdonságokra, amelyek a gazdaság szempontjából nem minden áldozat nélkül fejtik ki hatásukat, azaz diszruptívak, bomlasztanak, rombolnak.  Ők 12 technológiai újdonságot (Mobilinternet, a tudásalapú munka gépesítése, a dolgok internete, felhőtechnológia, fejlett robotika, az önmozgó vagy majdnem-önmozgó járművek, újgenerációs genomika, energiatárolás, 3D-s nyomtatás, fejlett anyagok, fejlett olaj- és gázkitermelés és rekultiváció, megújuló energia) minősítettek bomlasztónak, de érdekes módon a minden iparágat felfaló szoftvert, vagy a termék/szolgáltatás-,  és  üzleti-modell innovációt nem emelték ki.  Pedig a közösségi szolgáltatások  (sharing economy),  vagy a speciális üzleti modellek mára jó alaposan felforgatták a gazdasági, társadalmi, kommunikációs szabályokat. De ami a legszebb, hogy sokszor nem csupán az ötlet újszerűsége, hanem a szabályozás kezdetlegessége és/vagy az ellenőrzés hiányosságai miatt képes bomlasztóvá válni.

http://magyaridok.hu/gazdasag/letaroljak-piacot-kozossegi-szolgaltatasok-108187/

ingyenes szolgáltatásnyújtás

Ezek közé tartozik az ingyenes szolgáltatásnyújtás, mint trükkös üzleti modell. Az ingyenes szolgáltatás nélkülözhetetlen egy-egy új applikáció, internetes szolgáltatás bevezetéséhez, a technológiai startupok növekedéséhez, hiszen lételemük a felhasználó gyűjtés. Iparáganként, régiónként változó, hogy 100.000,  1 millió vagy 10 millió felhasználó-e a küszöbérték, de akkor tudnak bevételeket és/vagy befektetőket szerezni, ha túl tudnak lendülni ezen a küszöbön. Ehhez a legjobban a freemium modell passzol, azaz egy kezdő időszakra 1-2 hónapra vagy egy demo-nak minősülő szolgáltatási szintre ingyenes adnak hozzáférést az applikációjukhoz, szolgáltatásukhoz, egyébként pedig a szolgáltatási szinthez kötik az árakat. Ha azt akarjuk, hogy egy új technológiai szolgáltató elinduljon, valószínűleg ezt lehetővé kell tenni. De az már nem normális, ha olyan iparágukban meghatározó cégek adják ingyen a szolgáltatásukat, akik már így is piacvezetők, sőt a piac közel 100 százalékát lefedik, mint az ingatlan.com vagy az otthonterkep.huMa ez a két játékos küzd egymással, iszonyatos pénzeket tol a technológiába, de közben ingyen elérhető szolgáltatással csapja agyon a piac többi szereplőjét úgy, hogy számukra a szolgáltatást csak komoly pénzekért teszi lehetővé. Sőt az  otthonterkep.hu még emelte is a tétet, és az ingatlanközvetítők elleni lejáratóhadjáratba is kezdett az Indexen keresztül (egy cégcsoport). OK.OK. Az ingatlanközvetítők adtak okot a kritikára, de azért még sem volt ízléses ez a karaktergyilkolászás.

Értem én, hogy a technológiai fejlődést nem lehet megállítani. Értem, hogy a technológia térnyerésével az iparági szabályok átíródnak. Tudom, hogy a jövő a peer-to-peer, azaz ebben az  esetben az  eladó-vevő közvetlen kommunikációjára épülő applikációé, ami végleg kiiktathatja az ingatlanközvetítőket. De nem hiszem el, hogy akkor is tömeges méretben adnák ingyen az egyébként igen drága szolgáltatásukat ezek az oldalak, ha minden adószabályt betartanának. Az ingyenes juttatást (off-topic: Szépművészeti Múzeum ingyenes bérbeadását is) több adótörvény is szankcionálja, azaz adóvonzata van. Nagy valószínűséggel áfát, személyi jövedelem adót, ehót és társasági adót is kellene utána fizetni.

  • ÁFA: ÁFA törvény szerint az adó alapja – az áfa alá eső – ingyenes szolgáltatások esetén az Áfatörvény 69. §-a szerint az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Mivel ezek mögött az oldalak mögött hatalmas IT kapacitások (hardver, szoftver, emberi) vannak, valószínűleg a költségek sem elenyészőek. Ezeknek az ingyen adott szolgáltatásoknak áfa vonzata kellene, hogy legyen.
  • SZJA: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4.§ (2) bekezdése bevételnek tekinti a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni értéket (utalvány, dolog, szolgáltatás). Az Szja-tv. 5. § (4) bekezdése a nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében bevételnek tekinti a vagyoni érték megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értéket. Ez vagy a magánszemélyt, vagy bizonyos esetekben a kifizetőt terheli. Én még nem hallottam egy magánszemélyről sem, aki adót fizetett volna ez után vagy igazolást kapott volna ezektől a cégektől ilyen címszó alatt.
  • EHO: Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is terheli az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3.§ (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A rendelkezés a kifizető részére 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő az adóévben kifizetett, juttatott béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70.§) adóalapként meghatározott összege után.
  • Társasági adóA  költségként, ráfordításként elszámolt összeg növeli az adózás előtti eredményt (azaz nem vonható le a társasági adó alapjából), amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével. Részletes listát ezekről a költségekről, ráfordításokról ne keressünk, a Tao tv. egyik melléklete is csak példaként sorol fel néhány jogcímet ezek közül, de ha a portálon levő hirdetések 50+ százaléka (nem tudom, csak saccolom) magánszemélyektől származik, akkor annak a költségét nehéz a bevételszerző tevékenység érdekében felmerülőnek kezelni. Ez nem olyan mint az ingyenes online újság. Itt pontosan lehet tudni ki a szolgáltatás igénybe vevője.

Hogy lehet az, hogy egy ilyen volumenű ingyenesen adott szolgáltatás nem tűnik fel senkinek? Miért nem fáj ez az államnak? Miért nem fáj ez az ingatlanközvetítőknek?  Miért nem látja senki, hogy ők az ingatlanközvetítők UBER-je?

A fenti cikket, olvasónk, “tudatos adózó” jelige alatt küldte be hozzánk, és megjelentetése nem feltétlen tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Véleményüket szívesen fogadjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.