Az örök ingatlanos premissza: A hely, a hely, a hely

Az örök ingatlanos premissza: A hely, a hely, a hely

Még nincs vége  a hajósokat és a hajókat is próbára tevő Vendee Globe-nak, de Fa Nándor hajónaplója is bizonyítja,   hogy a Csendes-óceán Antarktisz körüli szeles, fagyos, esős, meglehetősen hullámos nyara kihozza a hajósokból a filozófikusabb stílust. Élvezet olvasni minden sorát, ami a Vendee Globe vizualizációjával együtt olyan viszonyokat láttat, amit még elképzelni is nehéz, de nekem most Fa Nándor barátja, az új-zélandi vitorlázó Conrad Colman  összegzése tetszett a legjobban. Conrad, akit január 1.-én a semmi közepén szó szerint leterített egy hatalmas vihar és 3 napos küzdelem után folytathatta a földkerülő hajóversenyt, azt írta: “ Mielőtt életem legrosszabb napjainak a témakörén túllépnék, Verne Gyuláról szeretnék beszélni. Nagy rajongója vagyok az írásainak, és  valójában a  hajóm nevét, az  NZL 80-t is a 80 nap alatt a föld körül című regénye inspirálta. Egy másik nagyon híres regénye, a Némó kapitány, amelynek főhőse a tenger mélyén közlekedő tengeralattjárójában él, hogy elkerülje az embereket. Az ő tiszteletére a világ legizoláltabb pontját, ami valahol Új-Zéland, Chile, a Pitcairn-szigetek és az Antarktisz között helyezkedik el, elnevezték  Némó-pontnak. Ettől a ponttól délre voltam, amikor  a fockvitorla kötélzete tönkrement, szóval mondhatom, követtem az ingatlanosok  ” a hely, a hely, a hely” alapelvét, amikor a katasztrófa helyszínét kiválasztottam.

News – Colman – ‘the escape from the middle of nowhere’ – Vendée Globe

Two days ago the 33-year-old’s IMOCA 60 Foresight Natural Energy was pinned on its side for several hours by 60-knot winds. Man and boat were battered and bruised but both made it through relatively unscathed. In his latest blog, Colman describes his joy at being back in action, sailing away from Point Nemo, the most isolated spot on the planet.

vendeeglobe útvonalMár 62 napja tart a föld körüli vitorlásverseny, ami épp a kialakított útvonala miatt egy Mont Everest csúcstámadás szépségét és drámáját képes vegyíteni. Ahogy a Himalája 8848 méteres csúcsára is több út vezet, a földet is több úton lehetne “megkerülni”. Az északi és déli félteke nyári és téli viszonyait optimalizálva, az elszabadult konténerek és jégtáblák felbukkanásának valószínűségét lecsökkentve, a kalózok, teherhajók, turistahajók útvonalát lehetőleg elkerülve és az út hosszát minimalizálva,  a Vendee Globe útvonalát úgy alakították ki, hogy a földet a hajósok a legkisebb átmérővel, kerülettel rendelkező, de még hajózható pontján kerülik meg, kiélvezve az erős szelek segítségét.  Ez azt jelenti, hogy a francia télből induló hajósok az Atlanti-óceánon lehajóznak a déli félteke legdélebbi, még hajózható pontjára, majd kihasználva a nyár előnyeit,  körülhajózzák   az Antarktiszt. A Jóreménység-fok mellett elhaladva, a Tasmán-tengeren, Indiai-óceánon, majd a  Csendes-óceán déli részén átvitorlázva és a Horn-fokot megkerülve visszaérnek az Atlanti-óceánba, hogy  ezen  északi irányba hajózva visszatérjenek Franciaországba.

vendeeglobe-antarktisz.jpg

A gyakorlatban, ahhoz hogy ezen az útvonalon 80-120 nap alatt körbehajózzák a földet, szükségük van 16-30 napra, hogy leérjenek az  Antarktiszhoz (A jelenleg első helyen haladó francia Armel Le Cléac’h 16, míg Fa Nándor 25, az utolsó ide érkező 30 nap alatt tette meg idáig ezt a távot), majd lehetőség szerint 30-50 nap alatt körülhajózzák az Antarktiszt (a jelenleg első helyen haladó francia Armel Le Cléac’h 30 nap alatt tette meg, Fa Nándor, ha ma eléri a Horn-fokot, akkor 37 nap, míg az utolsó ide érkezőnek  50+ napra lehet szüksége az antarktiszi szakaszra) és kb 20-30 nap alatt visszahajóznak a Horn-foktól a franciaországi kiindulási állomásra. A Ráktérítő és Baktérítő között kimondottan kellemes 27-30°C hőmérsékletben hajóznak, de még ezektől 10-10 szélességi fokkal délre és északra is barátságos a hőmérséklet. Az antarktiszi nyár viszont azt jelenti, hogy a víz és a hőmérséklet 6-9°C. Amíg a 20-30 csomós szélben és olykor 50-60 csomós pöffökben (széllöket) haladó hajók fedélzetén a folyamatosan felfröccsenő vízpára és a szél miatt  szinte elviselhetetlenné válik a hőmérséklet, addig a kajütben akár 6°C-ra is felszaladhat, ami folyamatosan nedves, nyirkos ruhában lehet, hogy kevesebbnek hat. A hideg mellett nagy küzdelmet okoznak a 3-7 méteres hullámok, amelyek hatalmas zajjal, ütődéssel, csatogással  dobálják a hajókat. Ha ez nem lenne elég a horrorhoz, tegyük hozzá, hogy a hajósok 30-50 napig tényleg a semmi közepén hajóznak, a hajók mentése szinte lehetetlen.  Ha segítséget szeretnének kapni, akkor el kell hajózniuk valamelyik 1000-3000 tengeri mérföldre található kikötőbe. Ezek közül a pontok közül is talán a legnehezebben megközelíthető pont  Conrad katasztrófájának helyszíne, a Némó-pont. Olyan messze van mindentől, hogy a legközelebbi hely, ahol ember van, az a nemzetközi űrállomás, ami  416 km-re van. A legközelebbi nem lakott szárazföld 1670 km-re van, igaz ebből van választék.  Északon a Pitcarn-szigetek , észak-keleten a Húsvét szigetek egy-egy szigete, míg délen az Antarktisz partjánál található Maher sziget. A pont körül csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió. Az óceán itt 4000 méter mély, az egyenlítőtől 5420 kilométerre található. 

Oceanic_pole_of_inaccessibility.png

Az, hogy mennyire kockázatos a hely, az is jelzi, hogy épp 20 éve ezen a ponton tünt el Gerry Roufs kanadai hajós, az akkori földkörülő vitorlásverseny során. A reménytelenül távol levő  képzeletbeli pont közelében még ép vitorlázattal is megterhelő a vitorlázás, amit a tudat, hogy a világ végén vagyunk, még inkább kihangsúlyoz.   Ennek a pontnak a közelében feküdt meg Conrad Colman hajója. Szó szerint. A hajó, egy viharzónába került, és az 50-60 csomós sebességű szélben a fővitorla megtámasztását segítő kötélzet kicsúszott, majd egy nagyobb széllökés megfektette a hajót és órákig az oldalán feküdt. Félő volt, hogy a vitorla olyan sok vizet kapott, hogy menthetetlenné válik.  Conrad megúszta a műveletet, de addig nem tudta a hajó és a vitorla mentését elkezdeni, amíg a szél nem csökkent, a hajó belsejében várta az idő és sorsa jobbra fordulását. Hidegben, szélben, hullámzásban minden karbantartási munka gyötrelmesen lassú, de 50-60 csomós szélben, hullámzásban szinte lehetetlen. A visszaállított hajó vitorlázat nélkül még jó két napot dűlöngélt a szélben, mire Conrad helyre tudta állítani a vitorlát és a kötélzetet. Közben volt egy két csüggedtebb pillanata, de az idézetből is látszik, hogy nem csak fizikálisan és pszichésen erős, de még a humora is túlélte a katasztrófát.

vendeeglobe-conradkózdelmes3napja.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.