Erre a (vízre telepített) panelprogramra van szükségünk

Erre a (vízre telepített)  panelprogramra van szükségünk

Elismerem, a cím kicsit félrevezető. Ez a panel program, nem az a panel program. Most az úszó napelemekről lesz szó, de nem tudtam kihagyni ezt a primkó szójátékot. Mentségemre az angolszász média is megosztott, mert a telepeket a floating solar panel-től a solar panel on the water-en és  floating solar plant-en keresztül  a floating solar farmig sok mindennek aposztrofálja.   Szakadjunk le az etimológiai fejtegetéseknek látszani akaró humor-megmagyarázásról és  fókuszáljunk a lényegre.

Az úszó napelem már nem annyira újdonság, hiszen Nagy-Britanniában már 2014-ben elkezdett működni a világ első úszó napelem telepe, de úgy tűnik egyre több országban kísérleteznek vele.  Az előnye, hogy nem kell értékes földterületeket felhasználni hozzá.  Csökkenti a  természetes vizek elpárolgását. A panelek árnyéka miatt a víz hőmérséklete kordában tartható és  ezzel a víz hőmérsékletének emelkedéséből fakadó vízeróziót is megakadályozza.

A legutolsó üzembe helyezés Szingapúrban történt, ahol az egyelőre csupán 1 megawatt teljesítményű, vízfelszínen lebegő fotovoltaikus kísérleti rendszerhez az innovációs pionírnak tekinthető ABB szállította a speciális alkatrészeket. Az 1 hektáros telep 250 szingapúri háztartás áramigényét képes fedezni.

A világ legnagyobb úszó napelem telepe  egy hónapja kezdett el működni Kínában, Huainan városában. A 160.000 panelt tartalmazó rendszer 40 megawattos, ami nem a mai, hanem az egy évtizeddel ezelőtti  napelemes sztenderdeknek felel meg. A legérdekesebb ebben a telepben, hogy a tó vizét az intenzív szénbányászat miatt megcsúszott föld miatti kráterben összegyűlt esővíz adja.  A vízre telepített napelem telepek  azért is válhatnak népszerűvé Kínában, mert a nagy népsűrűség miatt – Kínának több mint 100 városa van, amelyiknek a népessége 1 milliónál nagyobb- nem szívesen használnak fel termőterületet erre a célra.

Pár hónapja, még London dicsekedhetett a legnagyobb úszó napelem teleppel. A II. Erzsébet királynőről elnevezett rezervátum mesterségen taván állították fel. Ez 23.000 panelből áll, és aki Heathrow-ra érkezik repülővel, a levegőből is könnyen kiszúrhatja. A telepet 5 évig tervezték, évtizedekre elég áramot ad azoknak a víztisztító berendezéseknek, amelyek London és környéke 10 milliós lakosságát ellátják. Mérete (6%-a a teljes vízfelületnek) nem veszélyezteti az ökoszisztémát, és a mesterséges tóban egyébként is nagyon kevés a hal.

solarfarm japan

©fotó:Kyocera Corp.

Japánban is átadnak egy úszó napelem telepet 2018-ban, A Yamakura gát erőművéhez a 180.000 nm-es,  50.000 fotovoltaic napelem telep fog kapcsolódni, ami 5000 háztartást fog ellátni árammal.

A brit példák azért is érdekesek, mert Berkshire-t és Londont nem igazán nevezhetjük a napfény városának, mégis megtalálták a módját a napenergia hasznosításának. Magyarországon sokkal több a napsütéses órák száma, és szinte minden település mellett vannak “bányatavak”.  Érdemes lenne új panelprogramot indítani?