Ingatlanradar: Versenyhátrány lehet az új ingatlan megadóztatása Veresegyházon?

Ingatlanradar: Versenyhátrány lehet az új ingatlan megadóztatása Veresegyházon?

Hír: Veresegyház önkormányzata elég komoly, félmilliós új adót próbál kivetni az új lakást vásárlókra, de a Pest Megyei Kormányhivatal szerint ez nem törvényes, ezért kérik annak visszavonását.- tudhatjuk meg az mfor cikkéből.

Vélhetően lesznek, akik épp emiatt tesznek le arról, hogy Veresegyházra költözzenek, ha a 2017. április 2.-a  óta érvényes, de a kormányhivatal kifogása miatt be nem hajtható, az új városrészek, telkek kialakítására és azok infrastruktúrájának létrehozására kitalált forrás, a magánszemélyek által, az újonnan létrehozott lakások után fizetendő félmillió infrastruktúrafejlesztési adó mégis életbe lép. A dolgok jelen állása szerint a hivatal arra hivatkozik, hogy  a rendeletben az adó tárgyának, vagyis a lakás fogalmának meghatározására jogsértő módon került sor, hiszen az az építményadónak is a tárgya. Veresegyház önkormányzata szerint semmi gond nincs az új települési adóval, mert egyrészt a törvény nem tiltja, márészt azzal, hogy az infrastruktúrafejlesztési adó fizetésének évében nem kell sem kommunális, sem építményadót fizetni, így nem lehet szó kettős adóztatásról.

A település önkormányzata vélhetően nem hiszi, hogy az ott építkezők árérzékenyek lennének és kontraproduktívvá válhat az ötletük, mert úgy kalkulálnak, hogy brutális méretű, milliárdos iparűzési adó mellé az infrastruktúrafejlesztési adóból még további 4-500 millió forintot be tudnak majd gyűjteni. Egész biztos, hogy komolyan is gondolják, mert március 2.-i előterjesztés óta már több rendkivüli közgyűlésen foglalkoztak az új adó kérdésével, legutóbb július 26.-án. Igaz ennek a végeredménye még nem publikált.

De miért is találhatta ki ezt a városmarketinget rendesen agyoncsapó ötletet Veresegyháza?

Veresegyház Ligetek lakóövezet

A helyi és központi adók, támogatások és elvonások, lehetőségek és tiltások olyan rendszerét hozta létre a kormány az elmúlt években, ahol a településekre a rossz zsaru szerepét osztották. Amíg országosan szinten a családok támogatásán, a beruházás felpörgetésén, a multik különadóztatásán van a hangsúly (bár a mindenki által fizetendő világrekord 27% áfát szeretik elfelejteni), addig az önkormányzatok megnyírbált bevételeit a választási marketingként használt Modern Városok Programon keresztül kapott kormányzati támogatásokkal és a 2015-től bevezetett, magánszemélyekre rendeleti úton kivethető településadóval lehet kiegészíteni. A szociális, fejlesztési célokat szolgáló adó nem vethető ki szervezetre, vállalkozóra, állami, önkormányzati szervre és nem terjedhet ki törvényben szabályozott közteherre. Viszont a teljes adóbevétel megtarthatja az önokormányzat.

Szóval, ezzel a lehetőséggel akar élni Veresegyház az infrastukrúrafejlesztési adó bevezetésével, így az új városrészekhez, telkekhez kapcsolódó infrastruktúrális fejlesztéseket végre tudja hajtani.

Más önkormányzatok is kreatívak?

Eddig a legszellemesebben Nagymaros élt a kreativitásnak és persze a népszerűtlenségnek nagy lehetőséget hagyó adóval, mert ők az önkormányzat területén tárolt hajókra vetettek ki adót. A jegyzőkönyv tanúsága szerint némi vita volt arról, hogy önadózással tényleg be lehet-e majd szedni az adót (a telkeken azért el lehet tenni egy hajót), mindenesetre önadózással szedik be, és a település három kikötőjének is feladatul szabták, hogy a tulajdonosokkal fizetesse meg a terhet. Az adó egyébként a motor teljesítményével párhuzamosan nő: 50 kilowatt alatt 25 forintot kell fizetni kilowattonként, 50 és 100 között 35, 100 fölött 45 forint a havi tarifa. A jelentős progresszivitás miatt a teher a nagyobb hajóknál sokszorosa a kisebbekének, míg az építményadót is fizető nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kapnak egy januári módosítás nyomán.

Két település vezetett be traktoradót: azokat a mezőgazdasági (és egyéb, rendszám nélküli) gépeket terhelték, amelyek ugyanúgy a vagyon részét képzik, mint a föld.

Másik két település a magas épületekre vetett ki toronyadót már korábban: itt a cél persze nem az egyházak megadóztatása volt (ők mentességet kaptak), hanem a mobilcégeké – egyszerűen az adótornyokért kértek volna ily módon sokkal többet, mint amennyit a társaságok fizetni akartak volna.

Részletes táblázat itt lelhető fel.