Magyarország tehetséggondozó képessége mélyrepülésben

Magyarország tehetséggondozó képessége mélyrepülésben

Sokunkat foglalkoztat, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci trendek változatlanok maradnak-e és esetleg mi az a tényező, ami megtörheti a jelenlegi felfutást. Nagyon úgy néz ki, hogy a tehetséggondozó, -vonzó képességünk látványos romlása lehet az egyike ezeknek. A 2017. novemberében megjelent rangsor szerint az elmúlt öt évben a 41. helyről az 54. sikerült esnünk a vizsgált 63 ország közül. Ahogy a grafikon látványosan ábrázolja, gyors és határozott süllyedéssel,  minden évben 2-3-4 helyeket rontottunk úgy, hogy nem is igen volt tényező amelyikben javulni tudtunk volna.

Mi lehet a hatása ennek a kedvezőtlen tendenciának?

Az Eu támogatások, a CSOK, a kedvezményes áfa hatása még évekig (akár 2020-ig) húzhatja az ingatlanpiacot, de az ingatlanpiac nagyon érzékeny. Mint a lakmuszpapír visszatükrözi a fundamentális hiányosságokat. Szépen visszacsorognak a kedvezőtlen társadalmi tendenciák az ingatlanárakba. Ahogy a romkocsmák divatossá tették Budapestet a turisták körében, Magyarország tehetségvonzó képességének a mélyrepülése iszonyatosan vissza fog ütni. Nagy hatással lesz a befektetésekre, a mobilitásra, a jövedelemtermelő képességünkre, a gazdasági növekedésre és az ingatlanpiacra.

A világ elhúz mellettünk

A svájci székhelyű Institute for Management Development kedden tette közzé az idei rangsorát,  a vizsgált 63 ország tehetségfejlesztő, -vonzó, -megtartó képességéről.  Az IMD World Talent Ranking három fő témakörben (mennyit költünk oktatásra, tehetségfejlesztésre, mennyire tudunk tehetségeket idevonzani, mennyire szakképzett a munkaerő) 30 tényezőt vizsgálva alakul ki. Sem a sorrend, sem az első 10 helyezett nem okoz meglepetést. Svájc, Dánia, Belgium, Ausztria és Finnország van a rangsor elején. A legjobb tízbe csak nyugat-európai ország került be. A közép-európai régió 11 országából minden tőlünk északra fekvő ország magasan  megelőz minket (29.-38. hely között állnak), de még Szlovénia is a 37. helyével. A régióból Bulgáriát (58.), Horvátországot (60.) és Romániát (61.) sikerült megelőznünk. Az 53. helyével még Törökország is jobb nálunk.

Ami a részleteket illeti:

  • Egyáltalán nem vagyunk vonzó célpont, a tehetségek messze kerülnek minket. Összességében 61. lettünk ebben a témakörben a 63 országból, egy helyet rontva. Ami nem csoda, mert gyakorlatilag egy dologban vagyunk versenyképesek és ez az életszínvonal (10.hely). Mármint, hogy olcsó itt élni. Sikerült 63.  (UTOLSÓ!!!!!)  helyet elérni az agyelszívásban. Épeszű ember nem jön hozzánk. De a személyi jövedelemadó hatékonysága (62. hely) és a dolgozók motiváltsága (61.hely), az élet minősége (58.hely), külföldi magasan képzettek aránya (56. hely) is azt erősíti meg, hogy kimondottan taszító Magyarország a tehetségek számára.
  • A szakképzett munkaerő szempontjából az 54. helyen állunk, itt is rontottunk egy helyet. Szinte minden tényezőben a rangsor második felében vagyunk. Két részterületen vagyunk a rangsor első felében. A munkavállalók számának növekedése (14. hely) és a külföldi diákok aránya (29.hely). Ez utóbbiban az Erasmus program hatása is benne lehet.
  • A tehetségfejlesztésben ugyan viszonylag (mármint magunkhoz képest) jól teljesítünk a 46. helyünkkel, de öt helyett estünk vissza az elmúlt évhez képest. Ezt a témakört gyakorlatilag a tanár-diák viszonylag kedvező aránya húzza fel. Nem meglepetés, hogy az egészségügyre költött pénz (56. hely) , az oktatásra költött pénz húzza lefelé (48.), de piszkosul. Rögtön jobb lenne az összkép, ha a fociakadémiákra és a stadionokra költött összegeket ide lehetett volna kalkulálni.