Mit tegyek, ha serceg, perceg, kopog a szú?

Mit tegyek, ha serceg, perceg, kopog a szú?

Kitör a pánik, amikor a jellegzetes percegő és kopogtató hangok mellett lehullott famorzsalékot, falisztet találunk, majd esetleg felfedezzük a jellegzetes lyukakat a fabútorokon vagy a parkettán. Az ijedtségünk egyébként teljesen jogos, mert ritka nagy kárt tudnak okozni ezek a hívatlan látogatók. Ahelyett, hogy a google-hoz vagy szakemberhez fordulnánk az első lendülettel nekiállunk diagnosztizálni a helyzetet és  azonnal jön az elhamarkodott verdikt, hogy úristen szú költözött a bútorba, gerendába. Ez körülbelül olyan precíz megállapítás, mint ahogy a Doktor House 7 évadon keresztül szinte  minden esetben lupuszt és immunbetegséget vizionált, ha egy beteg beesett az osztályára.  Miért? Mert a szú nevű károsító az élő fa kérge alatt rág, csak élő fában károsít Beépített faanyagban cincérfélék, kopogóbogarak, szíjácsbogarak, csuklyásbogarak, fadarázsfélék vannak. Ki a a ludas rovartani, bogártani ismereteink torzulásában? A szépirodalom. Egészen pontosan a költészet, személy szerint Arany János, aki a halálórája bogarat teljesen szakszerűtlenül szúnak nevezte el több helyen is, például a Toldi 6. énekében.

Farkasait Miklós, amint oda ére,
Letevé a kertnek harmatos gyepére.
Ő meg, mintha lopni jőne, lábujjhegyen,
Édesanyja záros ajtajához megyen,
Soká hallgatózik, mindenütt hiában;
Mert csak egy szú perceg a szemöldökfában;
Zörgetne is, nem is; bátorsága nincsen,
Csak úgy tétovázik keze a kilincsen.

Hogyan ismerhetjük fel a szúnak mondott bogarakat?

Ami közös bennük, hogy a kifejlett bogár bűnös a fajfenntartásért, a pete lerakásáért, és a petéből kifejlődő lárva a felelős a fából készült holmijaink felzabálásért, rongálásért. A járatokat a zabagép lárva, a lyukakat a repülőnyíláson a fabútorból, berendezésből távozó kifejlett bogár okozza. A bogarak lelőhelyét, nyomait, járatait, repülőnyílását, hangját elemezve tudjuk megállapítani, melyik “szú” fajtáról van szó.

  • A leggyakrabban házi cincérrel találkozhatunk. A tapasztalatok szerint fehérjekedvelő, nagyon jó étvágyú és lárvája jó sokáig, akár 20 évig is rág. Lakóházak, hétvégi házak, lakások kizárólag fenyőből készült faanyagaiban, az erősen felmelegedő helyeken, elsősorban a padlásterekben igen gyakran fordul elő és a tartószerkezet összefurkálásával és ezáltal teherbíró képességének csökkentésével jelentős gazdasági kárt idéz elő. Ovális kirepülési nyílása van, és a rágásképe hullámos, kb. 1 cm széles. A rovar teljes kifejlődési ideje általában 4-5 év, de 10-20 év is lehet! Egy nőstény bogár, ha találkozott egy hím egyeddel, kb. 200 darab petét rak. Az ideális lerakóhelye a 25-30 %-os nedvességtartalmú fa és a 28-30 °C hőmérséklet. Nagyon sokféle cincér van:fenyvescincér, kék korongcincér, havasi cincér, csőszcincér, daliás, darázscincér, gödrösnyakú cincér, kis légycincér, juharcincér, nyárfacincér, tövises cincér, takácscincér.vörös virágcincér.
  • Nagy csoportja a károsítóknak a kopogóbogár.
    • Anobium punctatum a halálórája bogár, ami pici kerek lyukakat fúr, ez van a bútorokban, régiségekben. Arról kapta nevét, hogy a nászidőszakban ezzel a hanggal, fejét a fához ütögetve hívja társát. E hangról a hiedelmek úgy tartják, a halál óráját is jelzi, ez azonban csupán annak lehet köszönhető, hogy a betegek ágya mellett virrasztó családtagok a néma csöndben nagyobb valószínűséggel hallhatták.
    • Nagy kopogóbogár csak korhadt fában különösen födémgerendában található, 1-2 mm-es a kirepülési nyílása.
  • Az ormányos bogarak korhadt párnafában, vakpadlóban ajtótokokban, küszöb és vakküszöb a lelőhelyei.
  • Piroscsuklyás bogár nagyon szép kis állat a parkettában van.
  • Lepkék is rághatnak a faanyagban.
  • A faanyagban lehetnek darazsak, díszbogarak, fafúróbogár.
  • Szíjácsbogarak tölgyben, elsősorban parkettában lehetnek.

Miért kell ellenük védekeznünk?

Az épületbe beépített faanyagokat, hajópadlót, parkettát, ajtókat, ablakokat, bútorokat, gerendákat, műtárgyakat is képesek porrá rágni. A farontó bogaraknak a  már gombák által nem emészthető, légszáraz faanyag is táplálékul, élőhelyül szolgál. A fában fúrt járataikkal súlyos károkat okoznak, hiszen jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát, teherviselési szempontból hasznos keresztmetszetét. A fa repedéseiben lerakott petékből kikelt lárvák a felület egy vékony rétegét épen hagyva, gyakran évekig, szinte észrevétlenül rágnak. Legtöbbjük a bebábozódás, kifejlődés után kirepül, de még súlyosabb károkat okoz azzal, hogy egy, a sajátjánál is népesebb új generációval visszafertőzi a korábban már károsított faanyagot. Így történik meg, hogy egy-egy műtárgy, gerenda, vagy a talpunk alatt lévő parketta néhány év alatt teljesen felmorzsolódik.

Tömeges elszaporodását mindenképp meg kell akadályozni!

Mit tehetünk ellenük?

A megelőzés a legjobb (a szakember az impralit CCO nevű védőszet ajánlja). Csak lekezelt fagerendákat, faanyagokat érdemes beépíteni. (Figyeljünk az ácsokra, bútorasztalosokra!) Ha már megtörtént a baj, és a megtelepedett a szú, a folyamat előrehaladottságától függ a mozgásterünk.  Ha szivacsossá fúrták a faanyagot, akkor az imádságon, cserén, felgyújtáson kívül nem sok mindennek van értelme. Ha még viszonylag időben elkaptuk, akkor jöhet a kiűzés. Amikor mi is szembesültünk, hogy a teraszunk tetejének egyik, kisegítő gerendáját megtámadták, azonnal akciózni kezdtünk. Úgy tűnik sikerült megállítani a folyamatot, ezért elárulom, mi mit tettünk, de természetesen nem hagyhatom ki az internet kombinálódott bölcsességét.

  • Csörgőóra. Az abszolút kedvenc, a komoly bútorgyűjtő szenvedéllyel rendelkező József Hódmezővásárhelyről, aki a tulipános ládái sarka alá négy téglát tesz, bele egy tányért, némi aprópénzzel, a vekker csörgőre állítva, így rázza a fémpénzeket. Szerinte a hangos zörgést- csörömpölést nem bírja a fanyűvő, örökre elmenekül.
  • Porszívózás. Önmagában nem elég, de a terep előkészítésére alkalmas lehet, ha kiporszívózzuk a lyukakat, járatokat, majd fecskendővel speciális szert juttatunk beléjük.
  • Lemosás. Van aki a bodzalevél főzetét javasolja, van aki a teafa-olajat illetve a teafaolaj és lenolaj keverékét ajánlja.
  • Mikrohullámú hőkezelés: A kezelés során a faanyagot elektromágneses hullámokat kibocsátó speciális mikrohullámú berendezéssel 100-110oC-ra melegítik fel. Az elektromágneses hullámok a faanyagban élő rovarok testnedvét hevítik fel, amelyek így 60oC feletti hőmérsékleten bármely életciklusukban (pete, lárva, báb, kifejlett rovar) néhány perc után elpusztulnak. Az eljárás gyors, a fatest belsejében is kifejti hatását, ugyanakkor a kezelés során a faanyag nem éri el gyulladási hőmérsékletét. A kezelés a szükséges biztonsági előírások betartása mellett az épületből történő kiköltözés nélkül is elvégezhető.
  • Vegyszeres irtásHolyop Zuzsa szaktanácsadó  szerint az esettől függ, melyik válhat be. Szerinte “Xylamont ne vegyünk, csak ha ki akarjuk a garasainkat dobni az ablakon, mert nincs benne rovar elleni hatóanyag. Tetol FB-t akkor se vegyünk, ha stukkert szegeznek a fejünkhöz, mert semmire nem jó!”
    • Jobeck – szú elleni faanyagvédő szer: Kenhető változata is van, de a fél literes spray kivitel elsősorban nehezen elérhető helyek, sarkok kezelésénél alkalmazható előnyösen.  (Ráadásul teljesen bio)  Különleges összetétele miatt főképp régi szú rágta bútorok, képkeretek, hangszerek kezelésére ajánlatos: www.jobeck.hu/
    • Szalmiák szesz: A régi asztalosmesterek kedvelt szere a szú ellen. Az ammónium-hidroxid gyakran használt laboratóriumi vegyszer, szalmiák néven közismert háztartási tisztítószer.
    • Benzin, terpentin: Fecskendővel érdemes bejuttatni a fa belsejébe.
    • Embalit Hausbock: Bogarak elleni megszüntető szer vizes alapú. A rovar-rágta részeket bárdoljuk le, aztán az Emablit Hausbock nevű szerrel kenjük át.
    • Impra Sanol F: Ugyanaz, mint az előbbi, de ez oldószeres változat.
  • Ami nekünk bevált. Leporszívóztuk, kiporszívóztuk, majd egy hétig kétnaponta lefestettük Xylamon szúölő szerrel (Supralux 0,75 l).