Shanghai tudja hasznosítani az expo épületeit?

Shanghai tudja hasznosítani az expo épületeit?

Expo, olimpia, világbajnokság. Apropó, hogy városrendezésre sokkal nagyobb források jussanak, olyan beruházás is megvalósuljon, amelyre addig nem szántak erőforrást,  olyan beruházás is megvalósuljon, amivel egy-egy városrész új, modernebb arculatot kaphat.  A megújuláson túl akár turista mágnessé is válhat egy-egy város, mint ahogy ez Sevilla és Barcelona esetében történt, de ki nem használt extra kapacitásokká, romhalmazokká is válhatnak. Nem mindegy, hogy melyik várost milyen időpillanatában éri egy ekkora nagyságrendezésű esemény, és mi is az igazi apropó. Fejlődésnek lökést adó arculatépítés, integrálható beruházások, öncélú kapacitásnövelés?  Vajon a Shanghai-ban megrendezett világkiállítás melyik vonalat erősíti?

A Sevillában megrendezett világkiállítás a városnak és Andalúziának is hatalmas lökést adott. A város, ami a kultúra, építészet, kereskedelem központjaként XVII. századig virágkorát élte, de a fertőzések és folyójának elmocsarasodása miatta XX. századra jelentéktelenné vált, azért válthatott élénk  turisztikai, kereskedelmi, technológiai, ipari helyszínné, mert az 1992-ben megrendezett világkiállítás miatt 8 hidat építettek a városban és a várost a szuper gyors AVE vasutat kiépítve kötötték össze Madriddal.

A Barcelonáról addig kialakított képet az olimpia változtatta teljesen meg. A város, ami Európa egyik első városfejlesztésével, az 1888 és 1921 évi világkiállítások beruházásaival vált különlegesen jól strukturált, modern várossá, megsínylette Franco majd 40 éves diktatúráját, de a világ egyik legkülönlegesebb hangulatú városává vált azzal, hogy az 1992 évi olimpia miatt kiépítették a csodálatos tengerparti sétányát, korszerűsítették a régi kikötő körüli városrészt és egy modern, új kikötőt építettek.

Voltak olyan helyszínek, mint London, amely integrálni tudta az olimpia miatt történt beruházásokat. Ugyanakkor a brutális költségekkel Athénben, Szocsiban, Pekingben megrendezett olimpia azóta kihasználatlan sport és egyéb beruházásokat  hagyott maga után.

Shanghai expo térképrészletShanghai-ban 2010-ben volt a világkiállítás. Az 58 milliárd dolláros költségvetésű esemény érdekes példája annak, hogy egy ekkora népességrobbanáson keresztül ment város fejlesztésébe hogyan illeszthetőek be a világkiállítás miatt felmerült beruházások, majd azok utóélete. A Hungpau két partján, a belvárostól mindössze öt kilométerre,  az öt földrészt reprezentáló öt kiállítási zóna kialakításához szükség volt az infrastruktúra és a metróhálózat bővítésére, ipari jellegű városrész átalakítására, szegényes lakóövezetek kiszorítására. Tudatosan arra készültek, hogy a városból hatalmas területet kikanyarító világkiállítás épületei közül, csak ötöt, a Pudongban található  Expo Központot, a Szakmai  Pavilont, az Expo Kulturális Központot, a Kína Pavilont és az Expo Axist  tartják meg.   Ennek ellenére, hét évvel a világkiállítás után  még nagyon sok épület megmaradt és keresi a funkcióját. Igaz vannak, amelyek tényleg különleges, egyedi díszei a városnak.

Ez utóbbira példa a 2011 október 11.-től Kínai Szépművészeti Múzeummá (Két néven is jegyzik, hogy a kínai írásjelekkel küszködő turistát jól megkavarják  China Art Palace/China Art Museum) vált Kína Pavilon Pudongban. Ez egy gyönyörű, szellős, fordított piramist formáló, kínai írásjelre emlékeztető épület, amit mindenkinek látni kell. A tartalmát kínai fogyasztásra szánják az elmúlt 6-7 évben valószínűleg megrendelésre készíttetett történelmi és újabb kori időket feldolgozó méretes festményeivel.  A jellegzetes homlokzata, már messziről észrevehető.china art museum

A másik épületcsoport az Expo témáját, a  “Jobb város, jobb élet”  gondolatot építészetileg és funkcionálisan is illusztráló Expo Axis, ami egyébként a Kínai Szépművészeti Múzeum mellett levő út másik oldalán van. A napvölgynek nevezett, hat hatalmas tölcsért formázó, üvegből és fém vázból álló nagyon jellegzetes épület egy addicionális funkcióval ellátott bevásárló központ, ami a természetes fény és levegő mellett az esővizet begyűjti, és ezzel 50 000 köbméter fogyasztható vizet szolgáltat. A tetőteraszán gyerekjátszótér van, a belsejében levő bevásárló központ elegáns, tágas, de ennyi ékszer, bizsu bolt talán háromszor ekkora városnak is sok lenne. Valószínűleg nem ez a legkedveltebb városrész a bevásárlásra és gyermekprogramra.

shanghai expo axis

A Szakmai Pavilon tetején a világ legnagyobb, egy darabból álló napeleme (30 000nm) van, ami 4-5 ezer háztartás elektromos igényét elégíti ki.

A világkiállítás volt területének egy részén, Pudongban, egy 18,75 hektáros, könnyen megközelíthető parkban 600 000 négyzetméternyi iroda került kialakításra állami vállalatok.

A folyó másik oldalán ipartelepet formáltak át kiállítási területté. Ide csak a legelvetemültebbek jönnek el, ha felfedezik, hogy a Hermes vándorkiállítása épp a Power Station of Art nevű kortárs múzeumban van. Az egykori gyárban kialakított múzeumról még azok sem nagyon tudnak, akik egy-két utcányira élnek, ezért kell kitartás a megtalálásához és így óhatatlanul is felfedezhető miként is funkcionálnak a világkiállítás épületei. Egyébként a gyár épülete is a világkiállításra kapott új funkciót (ez volt a Jövő Pavilonja), a körülötte levő -európai kiállítókat bemutató- pavilonokkal együtt formálták az “E” zónát. De erre mi is gyorsan rájöhetünk  a Barcelonát idéző, kicsit elárvult  Güell Park részlet(ecské)ből, vagy az épületek neveiből. Azok az épületek, amelyek étteremként funkcionálnak tovább, megtartották a nevüket, mint a Hamburg ház, Rhone-Alpes ház. Az épületek másik részébe állami intézmények, iskolák kerültek, de amúgy az “E”  zóna tele van üres épületekkel, bekerített építési területekkel. Becsületükre legyen mondva, itt is tisztaság és rendezettség van, de jól láthatóan nem tudják mit kezdjenek a terekkel, a szabad kapacitásokkal. Egy újabb üzleti és népességrobbanás kellene, hogy megtöltsék az épületeket.