Munkahelyi élet és baleset biztosítás

Munkahelyi élet és baleset biztosítás

Gondoskodik munkavállalókról és családjukról

Biztosítás szolgáltatási összege megosztható a munkáltató és munkavállalók között

Kafeteria juttatásként is adható

Váratlan baleset vagy betegség esetén segítség

24 órás állandó munkahelyi és uti védelem

védelem az egész világra kiterjed

Sportolókra is kiterjeszthető

I. BEVEZETŐ Jelen tájékoztató az alábbi Pajzs biztosítási szerződésekre vonatkozó adózási tudnivalókat tartalmazza a 2015. január 1-jén hatályos rendelkezések figyelembevételével: – Pajzs kollektív munkáltatói élet-, baleset- és egészségbiztosítás, – Pajzs kollektív sportolói élet- baleset- és egészségbiztosítás, – Pajzs kollektív járműben utazókra vonatkozó balesetbiztosítás, – Pajzs kollektív rendezvényre vonatkozó balesetbiztosítás, – Pajzs kollektív belépőjegyes balesetbiztosítás. II. JOGI NYILATKOZAT A jelen tájékoztató általános jellegű és nem vonatkozik egyetlen természetes vagy jogi személy konkrét helyzetére, nem minősül szakmai, jogi tanácsadásnak, nem minősül ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak. A tájékoztató nem tartalmazza valamennyi, a témában felmerülő kérdést és az azokra adható válaszokat, csupán a leggyakoribb szerződéses konstrukcióra vonatkozó szabályokat ismerteti. Javasoljuk és kérjük, hogy az adott esetben alkalmazandó rendelkezések értelmezése érdekében és a szerződést érintő döntés meghozatala előtt egyeztessen könyvelőjével, pénzügyi szakértőjével, kérje ki adótanácsadó, vagy ha szükséges a NAV állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a biztosítási szerződésekre irányadó pontos adójogi, társadalombiztosítási, és számviteli rendelkezések csak az adott eset összes körülményeinek ismeretében határozhatók meg, a Generali Biztosító Zrt. nem vállal felelősséget a tájékoztatóban foglaltak felhasználásából, az abban írtak esetleges téves értelmezéséből származó károkért. III. MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSA A KIFIZETŐ ÁLTAL FIZETETT KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁS UTÁN A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban szja tv) alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset-, és betegségbiztosítás) minősül, amely biztosításnak sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs (biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték nem vonható ki belőle).1 E meghatározás alapján az 1. pontban felsorolt Pajzs biztosítási termékek kockázati biztosításnak minősülnek. A kockázati biztosítási szerződés alapján teljesített kifizetések főszabály szerint adómentesek. Abban az esetben, ha a kifizetés jövedelmet pótol (pl. keresőképtelenségi napi térítés), illetve napi térítésként, vagy az eltelt napok száma alapján kerül meghatározásra (pl. kórházi napi térítés, baleseti kórházi napi térítés), akkor a kifizetés egy napra jutó összegéből 15 000 Ft fizethető ki adómentesen. A 15 000 Ft-ot meghaladó rész adóköteles. 2 Az adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell kiszámítani, ami azt jelenti, hogy a 15 000 Ft feletti részből 16% személyi jövedelemadó előleg kerül levonásra és az a feletti rész után a biztosító társaság 27% egészségügyi hozzájárulást fizet. A magánszemélynek az adóköteles kifizetést a kifizetés évéről készített adóbevallásában is fel kell tüntetnie. 1 szja tv. 3. § 91. pont 2 szja tv. 1. számú melléklet 6.7. c) bekezdés 4 IV. KIFIZETŐ ADÓZÁSA KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁS FIZETÉSE ESETÉN A kifizető által fizetett kockázati biztosítás díja adómentes juttatásnak minősül, ha a biztosítás ugyanazon biztosított személyre tekintettel fizetett díja havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Az adómentes elszámolás további feltétele, hogy a kifizető által fizetett kockázati biztosításból biztosítási eseménynek nem minősülő jogcímen (így különösen kármentességi jogcímen) nem kerülhet visszatérítésre magánszemély számára az adott biztosítási időszakokra esedékes díj 30%-át meghaladó összeg3 . A Pajzs biztosítások olyan kockázati biztosításnak minősülnek, amelynek szerződéses feltételei alapján nem kerül sor olyan visszatérítésre, amely miatt a biztosítás díja adókötelessé válna, így e biztosítások díja adómentesen elszámolható, ha a díj a törvényben rögzített értékhatárt, azaz a minimálbér 30 százalékát nem lépi túl. Az adómentes értékhatár vizsgálata Az adómentes értékhatár vizsgálatakor az alábbiakra is tekintettel kell lenni: • a havi díjat díjfizetési gyakoriságtól függetlenül kell meghatározni (pl. ha 30 ezer forint biztosítási díj fizetendő negyedéves gyakorisággal, akkor havi biztosítási díjként figyelembe veendő összeg 10 ezer forint, mely adómentes juttatásként számolható el, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés időpontjában utalt összeg meghaladja az adómentes értékhatárt); • csoportos biztosítás esetén, ha nem homogén a biztosítási szolgáltatás, akkor az azonos szolgáltatási tartalomhoz tartozó díj (díjrész) és az ahhoz tartozó létszám alapján kell az adott csoport egy főre jutó biztosítás díját meghatározni; • ha a kifizető ugyanazon magánszemély javára több kockázati biztosítás díját fizeti (akár egyéni, akár csoportos formában), akkor azok díját össze kell számolni az adómentes értékhatár számításakor; • a törvényi összeghatárnak való megfelelés vizsgálatakor nem kell figyelembe venni ugyanazon magánszemély javára más kifizető által fizetett kockázati biztosítás díját. 2015-ben a minimálbér 105 000 Ft/hó, ennek 30 százaléka 31 500 Ft/hó, ami egy évre összesen akár 378 000 Ft adómentes kockázati biztosítási díj elszámolását teszi lehetővé a kifizető számára. Az adómentes értékhatárt meghaladó biztosítási díjrész adózása Amennyiben a biztosítás díja meghaladja az adómentes értékhatárt, akkor az adóköteles díjrész utáni adókötelezettség az alábbi szabályok szerint rendezendő. Ha a díjat a kifizető szerződőként fizette, akkor az adóköteles díjrész egyes meghatározott juttatásnak minősül4 , amelyhez kapcsolódó adókötelezettség a kifizetőt terheli5 . Az adóköteles biztosítási díj után fizetendő adó alapja az adóköteles díj 19 százalékkal növelt értéke6 . Ez után 16 százalék személyi jövedelemadó7 és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás8 , azaz összesen 51,17 százalék a fizetendő adó (1,190,16 + 1,190,27). A személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a kifizető a 08 jelű bevallásában a kifizetőt terhelő kötelezettségek között (nem magánszemélyenként) vallja be. Mivel az szja tv. nevesítetten tartalmazza a biztosítási díj adózására vonatozó szabályokat (adómentes juttatás9 ; egyes meghatározott juttatás10), ezért Pajzs munkáltatói és sportolói szerződések esetén nem szükséges – de természetesen lehetséges – belső szabályzat által minden munkavállaló/sportoló részére azonos feltételrendszerben biztosítani, így egyetlen magánszemély, vagy egy kiválasztott csoport számára is adható. A biztosítási díj fizetése címén adott juttatás nem a béren kívüli juttatások11 között került meghatározásra, így a Pajzs munkáltatói, sportolói biztosítás díját nem kell figyelembe venni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó 200, illetve 450 ezer forint értékhatár számításánál. Ha a biztosítás díját külföldi (kifizetőnek nem minősülő) gazdálkodó fizeti, vagy adóköteles díjrésze van a biztosításnak, amelynek díját nem szerződőként fizeti a gazdálkodó, akkor a konkrét körülmények ismeretében határozhatóak meg a kötelezettségek. Ezen szabályokra a jelen tájékoztatóban részletesen nem térünk ki. 3 szja tv. 3. § 91. pont; 1. számú melléklet 6.3. pont 4 szja tv. 70. § (1) c) pont 5 szja tv. 69. § (1) bekezdés 6 szja tv. 69. § (2) bekezdés 7 szja tv. 8. § (1) bekezdés 8 eho tv. 3. § (1) ba pont 9 szja tv. 1. számú melléklet 6.3. pont 10 szja tv. 70. § (1) c) pont 11 szja tv. 71. § 5 V. TÁRSASÁGI ADÓALANY KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSA A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: tao tv) hatálya alá tartozó vállalkozás12 által a Pajzs munkáltatói/sportolói biztosítások díjaként elszámolt költség elismert költségnek minősül, és ezáltal csökkenti a vállalkozás társasági adóalapját, feltéve, ha a biztosított • a vállalkozással munkaviszonyban, vagy • önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, vagy • a vállalkozás vezető tisztségviselője, • személyesen közreműködő tagja, vagy • a vállalkozónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló13. Amennyiben a vállalkozás által kötött biztosítás biztosítottjaként megjelölt magánszemély nem tartozik az előző- ekben felsorolt személyi körbe (pl. munkavállaló hozzátartozója, társas vállalkozás személyesen nem közremű- ködő tagja), akkor ezen biztosítottakra eső költségként elszámolt díjrész nem tekinthető vállalkozás érdekében felmerült költségnek (a költségként elszámolt díj összegével meg kell növelni a társasági adó alapját). A vállalkozás ebben az esetben alábbiak szerint járhat el: a) A teljes biztosítási díjat költségként elszámolja a vállalkozás. A biztosítási díj azon részével, amely nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, meg kell növelni a társasági adó alapját. Ez azt jelenti, hogy ezen összeg után – pozitív adóalap esetén – társasági adót kell fizetni. b) A biztosítási díj azon részét, amely nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, a vállalkozás nem számolja el költségei között, hanem ezen biztosítási díjrészt megtérítteti azon magánszeméllyel, akinek érdekkörében állt az érintett biztosított megjelölése (pl. a munkavállalóval megtérítteti a hozzátartozójára jutó díjrészt). Ekkor értelemszerűen nem kell megnövelni a társasági adóalapot (mert költségelszá- molás sem történt). E biztosítási díjrész megtérítése – az érintettek erre vonatkozó írásbeli megállapodása alapján – történhet például pénztári befizetéssel, átutalással vagy munkabérből történő levonással is. A Pajzs kollektív járműben utazókra, rendezvényre vonatkozó, illetve belépőjegyes biztosítások esetén, ha a biztosítás a szerződő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos szolgáltatásokhoz kapcsolódik, akkor biztosítás díja a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ezért a Társasági adó alapjában elismert költség. VI. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSA Az egyéni vállalkozó költség elszámolási szabályait az szja tv 11. számú melléklete tartalmazza. Ha az egyéni vállalkozó alkalmazottja/sportolója javára köt Pajzs munkáltatói/sportolói biztosítást, akkor annak díja költségként elszámolható, feltéve, ha a biztosítottként megjelölt személy az egyéni vállalkozó alkalmazottja14. Ha az egyéni vállalkozó saját javára is köt biztosítást, akkor – egyrészt tekintettel arra, hogy a Pajzs biztosítás kockázati biztosításnak minősül (lásd 3. pontban leírtak), – másrészt feltéve, hogy a biztosítási védelem a tevékenység végzéséhez, illetve a bevétel megszerzésének biztosítása szempontjából szükséges (a biztosító szolgáltatása alapján gyorsabb felépülés, a működési kockázat csökkentése fontos lehet egy vállalkozás számára), az ilyen biztosítás díja az egyéni vállalkozás költségei között elszámolható15. A Pajzs kollektív járműben utazókra, rendezvényre vonatkozó, illetve belépőjegyes biztosítások esetén ha a biztosítás a szerződő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos szolgáltatásokhoz kapcsolódik, akkor a biztosítás díja a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ezért díja az egyéni vállalkozás költségei között elszámolható. 12 tao tv. 2. § 13 tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 8. pont 14 szja tv. 11. számú melléklet I. 5. pont 15 szja tv. 11. számú melléklet I. 8. pont 6 VII. MEGOSZTOTT KEDVEZMÉNYEZETT-JELÖLÉS Pajzs munkáltatói és sportolói termékek esetén a szerződőnek lehetősége van saját magát részben vagy egészben kedvezményezettnek jelölni, melyet a biztosító megosztott kedvezményezett-jelölésnek nevez. A megosztott kedvezményezett-jelölés nem változtatja meg a biztosítási díj elszámolására vonatkozó szabá- lyokat sem a kifizető, sem a magánszemély vonatkozásában, így a 3. illetve 4. pontban leírtakat kell alkalmazni. Megosztott kedvezményezett-jelölés esetén a biztosító szolgáltatásához kapcsolódóan a szerződőnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanis a biztosítói szolgáltatás teljes összege, mint egyéb bevétel, növeli a szerződő vállalkozási adóalapját. A biztosítási díj költségelszámolását a megosztott kedvezményezett-jelölés nem befolyásolja, a társasági adóalanyra, illetve egyéni vállalkozóra vonatkozó költségelszámolással, adózással kapcsolatos szabályokat, az elszámolás során az 5. és a 6. pontokban leírtak alkalmazandóak. Megosztott kedvezményezett-jelölés esetén a biztosítási díj és a biztosító szolgáltatásának számviteli elszámolását a 10. pont tartalmazza. VIII. KAFETÉRIA A Pajzs munkáltatói biztosítás kafetéria keretében is adható. Kafetéria keretében adott kockázati biztosítás adózására is a 4., 5. illetve 6. pontban leírt szabályok alkalmazandók. Fontos, hogy munkáltató által kafetéria keretében fizetett biztosítás díja nem tartozik az szja tv. által meghatározott béren kívüli juttatások közé16 – még akkor sem, ha belső szabályzat alapján választható elem – így a biztosítás díját nem kell figyelembe venni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó éves 200, illetve 450 ezer forintos összeghatár számításánál, és a biztosítás díja – a törvényi keretek között – adómentes. A kafetéria keretében nyújtott biztosítási díj fizetése történhet: a) szerződő a vállalkozás, a biztosítási díjat a vállalkozás fizeti, a biztosító a szerződő vállalkozástól várja a díjat. b) szerződő a vállalkozás, de a biztosítási díjnak egy részét, vagy egészét magánszemély fizeti és a vállalkozás csak összegyűjti. A biztosító ez esetben is a szerződő vállalkozástól várja a díjat. IX. BIZTOSÍTÁSI DÍJ ADÓTERHELÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A BÉR ADÓTERHEIVEL Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy a vállalkozás 100 000 Ft költség felmerülése mellett mekkora bruttó bért, illetve mekkora biztosítási díjat tud fizetni. A biztosítási védelem mértéke szoros kapcsolatban áll a biztosí- tási díj nagyságával. Bér Pajzs munkáltatói szerződés Munkáltató összes költsége 100 000 Ft 100 000 Ft Szociális hozzájárulás (27%) 21 012 Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1 167 Ft Biztosítási díj adója 0 Ft Bruttó bér/Biztosítási díj 77 821 Ft 100 000 Ft Tb járulék [nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (18,5%)] 14 397 Ft Személyi jövedelemadó (16%) 12 451 Ft Nettó bér 50 973 Ft 16 szja tv. 71. § 7 X. KÖNYVELÉSI SEGÉDLET A KETTŐS KÖNYVELÉST VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE 1. Biztosítótól kapott számlán (elszámolási bizonylaton) szereplő díj könyvelése Ha a költség nem növeli társasági adóalapját: T 5 Személyi jellegű egyéb költségek / K 4 Szállító Ha a költség növeli a társasági adóalapját: T 5 Személyi jellegű adóalap növelő egyéb költségek / K 4 Szállító 2. A számlában szerepel olyan díjrész, melyet a magánszemély megtérít a kifizetőnek T 3 Követelés a magánszeméllyel szemben / K 5 Személyi jellegű (adóalap növelő) egyéb költség T 3 Bank vagy Pénztár / K 3 Követelés a magánszeméllyel szemben 3. A biztosító szolgáltatása a szerződőnek T 3 Bank / K 9 Egyéb bevétel 4. Aktív elhatárolás könyvelése A költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak a tárgyévet (üzleti évet) követő időszakra eső részét el kell határolni, ha az adott rendszeres díjjal fedezett időszak vége a mérleg fordulónapját követő időpontban van, majd a követő időszakban a költségek közé vissza kell vezetni. T 3 Aktív elhatárolások / K 5 Személyi jellegű egyéb költségek XI. GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK 1. Milyen esetben lehet költségként elszámolni a vállalkozás által kötött biztosítás díját? Ha a vállalkozás a társasági adó törvény hatálya alá tartozik és a biztosított a vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője, vagy személyesen közreműködő tagja, akkor a biztosítási díj költségként elszámolható és csökkenti a társaság adóalapját (lásd 5. pont). 2. Fizetheti-e egy vállalkozás a munkavállaló hozzátartozójának (pl. házastárs, gyermek) biztosítási díját? Igen fizetheti, de ekkor a rájuk eső biztosítási díjjal meg kell emelni a társasági adó alapját, kivéve, ha a magánszemély megtéríti ezt a díjrészt a vállalkozásnak (lásd 5. pont). 3. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként a biztosítás díját, ha a biztosított személy az egyéni vállalkozás alkalmazottja? Igen, elszámolhatja (lásd 6. pont). 4. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként a biztosítás díját, ha a biztosított maga az egyéni vállalkozó? Igen, elszámolhatja, figyelemmel a törvényi követelményekre (lásd 6. pont). 5. Lehet-e kafetéria elemként adni a juttatást? Igen, lehet Pajzs munkáltatói termék esetén (lásd 8. pont). 8 6. Van-e adózást érintő korlátja a biztosítási díjnak? A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján kocká- zati biztosítások díja a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan a magánszemély adómentes bevételének minősül. Az e feletti rész adóköteles biztosítási díjnak minősül, amely után a szerződő kifizetőt terheli adókötelezettség az szja tv 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján (lásd. 4 pont). 7. Hogyan kell vizsgálni a minimálbér 30 százalékára vonatkozó adómentes korlátot, ha egy társaság a munkavállalóit több biztosítónál is biztosítja kockázati biztosítás keretében? Ha a kifizetőnek ugyanazon magánszemély javára több biztosítónál van érvényes kockázati biztosítása, akkor valamennyi általa fizetett kockázati biztosítás díját össze kell adni az adómentes értékhatár számításakor. 8. Milyen szabályok vonatkoznak az őstermelőkre? Az őstermelőkre is a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozik. A biztosítással kapcsolatos szabá- lyozás hasonló, mint az egyéni vállalkozók esetében, azaz őstermelő is elszámolhatja költségként a kockázati biztosítások díját, természetesen figyelemmel a törvényi feltételekre.17 9. Milyen szabályok vonatkoznak az ügyvédekre? Amennyiben az ügyvéd egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét akkor az egyéni vállalkozóra vonatkozó költségelszámolási szabályok szerint jár el (lásd 6. pont), ha ügyvédi iroda tagjaként, akkor a társasági adó szabályai vonatkoznak rá (lásd 5. pont). A biztosítási díj utáni adókötelezettséget a 4. pontban leírtak szerint kell megállapítani (a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó díj adómentes juttatásként számolható el, az e feletti rész adóköteles biztosítási díjnak minősül, amely után a kifizetőt terheli adókötelezettség). 10. A vállalkozás tulajdonosára vonatkozó biztosítási díj elszámolható költségként? Csak abban az esetben számolható el költségként a tulajdonosra vonatkozóan fizetett biztosítási díj, ha a tulajdonos a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy személyesen közreműködő tagja és ez dokumentumokkal igazolható (pl. társasági szerződéssel). 11. Bt. beltagra vagy kültagra vonatkozó biztosítási díj elszámolható költségként? A beltag személyesen közreműködő tagnak minősül, ezért a rá vonatkozó biztosítási díj költségként elszámolható. Kültag esetén csak abban az esetben számolható el költségként a rá vonatkozóan fizetett biztosítási díj, ha a kültag személyes közreműködése dokumentumokkal igazolható (pl.társasági szerződéssel vagy munkaszerző- déssel). 12. Megosztott szolgáltatás esetén a biztosítási díj elszámolható költségként? Ha a vállalkozás a társasági adó törvény hatálya alá tartozik és a biztosított a vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője, vagy személyesen közreműködő tagja, akkor a biztosítási díj költségként elszámolható és csökkenti a társaság adóalapját (lásd 5. pont). Egyéni vállalkozó esetén is elszámolható a díj a törvényi előírások figyelembe vételével (lásd 6. pont). 17 szja tv. 3. számú melléklet 8. pont 9 XII. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A GENERALI PAJZS BIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAIRÓL Szerződés alanyai Szolgáltatás Biztosítási díj Szerződő Biztosított Kedvezményezett A kedvezményezettnek keletkezik-e adókötelezettsége a biztosítási szolgáltatáshoz kapcsolódóan? A szerződő elszá- molhatja-e költségként (adóalapot csökkentő tételként) a díjat? A szerződőnek kell-e adót fizetnie a díj után? A magánszemélynek (biztosítottnak) kell-e adót, járulékot fizetnie a díj után? Egyéni vállalkozó Alkalmazott; egyéni vállalkozó; a szerződővel adótörvény szerint elismert jogviszonyban álló sportoló; a szerződő által üzemeltett létesítményeket látogató; járműben utazó; rendezvényen részt vevő személyek Magánszemély Nem, kivéve a jövedelempótló szolgáltatást (2) Igen (4) Nem, ha a vállalkozó által személyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások összdíja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) megosztott szolgáltatásEgyéni vállalkozó Alkalmazott; egyéni vállalkozó; a szerződővel jogviszonyban álló sportoló Szerződő (1)/ Magánszemély Szerződő: Igen (3) Magánszemély: nem, kivéve a jövedelempótló szolgáltatást (2) Igen (4) Nem, ha a vállalkozó által személyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások összdíja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) megosztott szolgáltatásEgyéni vállalkozó Alkalmazott; egyéni vállalkozó; a szerződővel jogviszonyban álló sportoló Szerződő (1) Igen (3) Igen (4) Nem, ha a vállalkozó által személyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások összdíja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) Társasági adóalany gazdálkodó Alkalmazott, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag (5); a szerződővel adótörvény szerint elismert jogviszonyban álló sportoló; a szerződő által üzemeltett létesítményeket látogató; járműben utazó; rendezvé- nyen részt vevő személyek Magánszemély Nem, kivéve a jövedelempótló szolgáltatást (2) Igen (5) Nem, ha a cég által szemé- lyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások öszszes díja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) megosztott szolgáltatásTársasági adóalany gazdálkodó Alkalmazott, vezető tisztségvi- selő, személyesen közreműködő tag (5); a szerződővel jogviszony- ban álló sportoló Szerződő (1)/ Magánszemély Szerződő: Igen (3) Magánszemély: nem, kivéve a jövedelempótló szolgáltatást (2) Igen (5) Nem, ha a cég által szemé- lyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások ösz- szes díja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) megosztott szolgáltatásTársasági adóalany gazdálkodó Alkalmazott, vezető tisztségvi- selő, személyesen közreműködő tag (5); a szerződővel jogviszony- ban álló sportoló Szerződő (1) Igen (3) Igen (5) Nem, ha a cég által szemé- lyenként és havonta fizetett kockázati biztosítások ösz- szes díja nem haladja meg a minimálbér 30%-át (6) Nem (6) 10 (1) Megosztott kedvezményezett jelölés kizárólag Pajzs munkáltatói és sportolói termékek esetén lehetséges. (2) Az szja tv. 1. számú melléklet 6.6. pontja alapján adómentes a haláleseti, baleseti és betegségbiztosítási szolgáltatás, azzal a kiegészítéssel, hogy a baleset-, és betegségbiztosítás alapján járó jövedelempótló szolgáltatás összegéből (ide értve a napi térítésként meghatározott szolgáltatást is) a jövedelem kiesés időszakára a napi 15 ezer forintot meghaladó rész a magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme. (3) A biztosítási szolgáltatás teljes összege egyéni vállalkozói, illetve gazdálkodói egyéb bevétel, ezen keresztül a vállalkozás adóalapjába tartozó tétel. (4) Az szja. tv. 11. számú melléklet I. 5. pontja alapján vállalkozói költségként elszámolható az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá a 11. számú melléklet 9. pontja alapján a bevétel, illetve ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében az egyéni vállalkozó által fizetett kockázati biztosítás díja. (5) A tao 3. sz. melléklet 8. pontja szerint a biztosítási díj vállalkozás érdekében (adóalapban is) elismert költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. (6) Az szja tv. 1. számú melléklet 6.3. pontja alapján a kockázati biztosítás (szja 3. § 91.) díja az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan adómentes. Az adómentes jövedelem nem képezi részét adóalapnak, járulékalapnak. Az értékhatár feletti rész az szja tv. 3. § 89. pontja szerint adóköteles biztosítási díjnak minősül. Az Szja tv. 70. § alapján a kifizető által fizetett adóköteles díj egyes meghatározott juttatásnak minősül és ennek megfelelő- en a kifizetőt terheli az adóköteles díjrész után fizetendő 16% személyi jövedelemadó és 27% egészség- ügyi hozzájárulás, amelyeknek alapja a díj 119 százaléka. A biztosítottnak nincs adókötelezettsége. XIII. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK GYŰJTEMÉNYE Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. 90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. 91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kocká- zati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak. 92. Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatá- rozott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. 94. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is. Az adó mértéke 8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka. 11 Egyes juttatások adózásának szabályai A kifizetőt terhelő adó 69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adó- köteles biztosítási díj. (1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) a munkáltató által aa) valamennyi munkavállaló …. részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló … által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján.. több munkavállaló … részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg; 71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak a) … a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a munkavállaló választása szerint ba) munkahelyi étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya ca) szálláshely alszámlájára utalt, … legfeljebb 225 ezer forint támogatás; cb) vendéglátás alszámlájára utalt, … legfeljebb 150 ezer forint támogatás; cc) szabadidő alszámlájára utalt, … legfeljebb 75 ezer forint támogatás; e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 szá- zalékát meg nem haladó rész; f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész… (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész … 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekről 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó- an – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes. 6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve: b) a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást (figyelemmel a 6.7. alpont c) pontjának rendelkezésére), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában 12 a 6.3. alpont alapján adómentes bevételnek minősült azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, 6.7. a 6.1. és a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül c) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész, azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá tartozó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni; 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről 8. a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia. I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 5. az olyan személybiztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott (adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó), továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei;; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja; Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) A kifizető – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adó- előleget) nem köteles megállapítani –, a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege, A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (1) A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy. (2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elő- vállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) az egyéni cég, k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). (3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. 13 (4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja). (5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet. (6) Belföldi illetőségű adózónak minősül bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez Társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, 13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. 14. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 15. az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya 16. az Országos Betétbiztosítási Alap és pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási alap 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 8. a biztosítás díja, ha a biztosított – az adózóval munkaviszonyban vagy – önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, – az adózó vezető tisztségviselője, – tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy – az adózónál jogszabály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.