Húsz éve egy gazdag barátomnak azt ajánlottam, hogy a lakáspiac felső tizedébe fektesse a pénzét. Az e heti The Economist közli az legutóbbi 45 év befektetéseinek a hozamát. Ebből kiderül, hogy messze a legmagasabb hozadéka a részvényeknek és a lakásvásárlásoknak van. A kettő között az a fontos különbség, hogy amíg a részvénypiacon a legjobb szakértőkkel kell versenyezniük a hozzá nem értő laikusoknak, a lakáspiacon a laikusok is eligazodhatnak.
Aki mégis részvényekbe kíván befektetni, azoknak legfeljebb azt ajánlom, hogy a nagy tőkebefektetőket kövesse. Azok ezerszer több információval és szakmai képességgel rendelkeznek, mint a laikus.
A lakáspiacon azonban a laikusok is eligazodhatnak, ha a kínálat felső tizedébe fektetnek be. Ennek a magyarázata, hogy a lakosság jövedelmének a növekedésével biztosan számolni lehet. Márpedig a gazdagodó társadalomban a felső minőségű lakásoknak a kereslete az átlagosnál gyorsabban nő, a gyenge minőségűé csökken.
Általános tendencia, hogy az igényesebb, nagyobb lakások, a gazdagabb lakók környezetében, a jobb közlekedési viszonyos lakások jobban drágulnak. A jelenkorban a lakásárak ott is jobban emelkednek, amelyik jobb iskola környezetében van. Az utóbbi fontos szempont az olyan család számára, amelyik nagyobb gondot fordít arra, hogy a gyermekei jobb középiskolába járhassanak.
Magyarországon a rendszerváltás előtt hisztéria volt a házgyárakban készülő lakások építése. Ennek ellenhatása volt, hogy megnőtt a kertes házak kereslete. Ismereteim szerint, a rendszerváltás előtti húsz évben Magyarországon épült az egymillió lakosra vetített, saját rezsis kivitelben a legtöbb kertes lakás.
Nagy Britanniában, a munkáskormányok alatt, a második világháború után volt a legnagyobb a nagyvárosokban épülő házgyárakban készült lakóház. Aztán kiderült, hogy a házgyári lakótelepek erkölcsileg és árban is leértékelődnek. Ennek lett a következménye, hogy jelenleg a fejlett világban ott lett a legmagasabb a kiadásra szánt lakásokba fektetés aránya. 1999-ben az ilyen céllal vásárolt lakások nem érték el az egyetlen százalékot, 2016-ban pedig a lakások ötödében már nem a tulajdonos lakott. Nagy Britanniában jelszó volt: Az én házam, az én váram. Jelenleg pedig ott laknak a legtöbben kisbefektetők által vásárolt házakban.
1985-ben az Egyesült Államokban egy ingatlanközvetítő mondta el, hogy ahol két középiskolás gyermek van, a lakásvásárlók első kérdése: Milyen minőségű középiskola körzetében van a lakás?
A The Economist pedig arról írt, hogy Kínában az egyetlen gyermeket vállalható szülők felverték a jó középiskolák körzetében lévő lakások árát. A fejlett társadalmakban az iskolák állami felügyelet alatt állnak, de az iskolák színvonalat alakítja a lakások árát. Az oktatás piacosításától irtóznak a kormányok, de a lakások árát egyre jobban piacosítja az iskolák minősége.
Kopátsy Sándor PG 2018 01 13