Római-parti 101

A Római-part viszonyítási pont. Amikor a Kabin megnyílt a rusztikus Népszigeten, volt aki rögtön a Római-part jövőbeni helyét vélte oda vízionálni. Érthető. Nem sok ilyen természetes állapotban megmaradt partszakasz van a fővárosban, ahol a kavicsos, homokos partra ki lehet ülni, ahol könnyen kajakot lehet bérelni, és tényleg a Népsziget ezek egyike a Római-part mellett. Sorsuk szoros összefüggésben van az árvízvédelmi döntésekkel, talán ezért is regényesebb az arculatuk, mint például a Kopaszi-gátnak. Ott végül is egy igazi városias parkot alakítottak ki rendezett sétautakkal, elegánsabb éttermekkel, játszóterekkel, de sportélet nélkül. A Római-part körül kialakult diskurzust sokan nem értik, talán nem is tudják mi is az Római, annak ellenére, hogy ezt a partszakaszt nem csak az Óbudaik szeretik és használják, hanem nagyon sokan más városrészekből is szivesen odabicikliznek egy jó halért vagy a kajakozásért. Úgy tűnik, érdemes az alapokat lefektetnünk.

Meddig is tart a Római-part?

Budapest utolsó, lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A hosszára, kiterjedésére több megközelítés létezik.

A térkép szerint 1,2 km hosszú a Pók utcától a Losonc utcáig tartó Római-part, de a hatalmas fák alatti séta- és bicikliút, ami a csónakházak, retro hangulatú kajáldák és a kavicsos part mellett kanyarog és folytatódik a Római-part folytatásának tekinthető Kossuth Lajos üdülőpart csillaghegyi szakaszának egy részén. Jellemző, hogy a Római-part hangulatához tökéletesen illeszkedő, joggal népszerű parti kocsmák, mint a Fellini Római Kulturbisztro és a Nap bácsi már a Csillaghegyen levő Kossuth Lajos üdülőpartnak nevezett szakaszon van.
Az építészforum. hu szerint a név a 3 km hosszú és 25-40 m széles, közvetlen parti közterületet és a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő, magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet jelenti, azaz ők a békásmegyeri szakaszt már nem tekintik a Római-part részének.
Igazából az emberek nem nagyon mennek bele a névháborúba, hanem lerómaipartozzák a Pók utcától a Barátpatak utcáig tartó 4,5-5 kilométeres, egyébként három eltérő jellegű városrészhez, a Rómaifürdőhöz, a Csillaghegyhez és a Békásmegyerhez tartozó partszakaszt. Joggal teszik, mert ugyanúgy lehet biciklizni, futni, sétálni, kutyát sétáltatni majdnem az út teljes hosszában, bár tény, hogy a szórakozóhelyek a történelmi Római-parton és környékén koncentrálódnak és a Békásmegyert védő gát más stílusú partszakaszt hozott létre.

Mi is az a történelmi Római-part?

A történelmi Római-part a Rómaifürdő városrészben található, a Pók utcától a csillaghegyi Losonc utcáig taró természetes állapotban megmaradt dunai partszakasz és a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő, magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet. Ami kiemeli és egyedivé teszi, hogy a fővárosban szinte csak itt és a Kossuth Lajos üdülőpart csillaghegyi szakaszának egy részén sikerült megtartani a mindig és egyre inkább nagyra értékelt természetközeliséget és a természetes állapotú Duna-partot.

Mi a különleges a Római-partban?

Érdemes biciklire pattanni és odakerekezni, ha valaki még nem járt ott. Pláne ebben a kánikulában, mert a partnak, a kocsmáknak fantasztikus hangulata van, a víz közelsége, a levegő mozgása miatt a hőmérséklet sokkal kellemesebb, mint a városban. Ahogy az építészforum.hu fogalmazott, „a 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A „Római” még most is olyan fogalom – a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek, a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén – amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent.”

Sőt, még ennél is határozottabbak, mert azt állítják, hogy „a Római-part maga a fő attribútum, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket. A Római-part alatt értve a teljes hullámteret, a 10 hektáros közterületet és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van: egyrészt, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környezethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik. A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik.„

[aesop_gallery id=”35897″ revealfx=”inplace” overlay_revealfx=”inplace”]

Mit jelent, hogy a Római-part besorolása üdülőterület?

A Római-part jelenlegi besorolása üdülőterület, ha egészen precízek vagyunk, akkor K-Rek jelű, nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület elnevezésű területfelhasználási egységbe sorolt, ami azt jelenti, hogy nincs lehetőség a területen a lakófunkció elhelyezésére, engedélyezésére. Üdülőépület, szálláshely-szolgáltató, kemping, sportlétesítmény, vendéglátó-épület, rekereációs épület épülhet, de lakáscélú nem. (Teljeskörű lista ÓBVSZ 116. § (3) )

De az nem tiltott, hogy valaki az üdülőépületnek épült épületbe állandó lakcímmel bejelentkezzen.

Az önkormányzat a jövőben sem akarja támogatni a Római-parton a lakófunkció megjelenését, illetve a terület bármilyen jellegű átminősítését az árvízvédelem megoldásától függetlenül. Jó okkal, mert az önkormányzat nem akar lemondani arról az évente nagyságrendileg 235 millió forint bevételéről, ami az Aranyhegyi-patak – Nánási út – Királyok útja – Barát-patak – Duna folyam által határolt, üdülő övezeti területen levő 1151 ingatlanra (üdülők, apartmanok, szállodák, vendéglátó-ipari egységek stb…) kivetett, a törvényi maximumon meghatározott építményadóból származik, ami úgy uszkve az építményadó bevétel 8,6 %-a.

Van hátránya az üdülő minősítésnek?

CSOK nem igényelhető: A CSOK a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlanra igényelhető. Hiába használható a lakás egész évben és felel meg az ingatlan minden egyéb paraméterében a lakásnak, ha nem lakóházként vagy lakásként szerepel az ingatlannyilvántartásban.
Építményadót kell fizetni: Óbudán, ha az ingatlannyilvántartásban egy ingatlan üdülőként, apartmanként szerepel (jellemzően ilyenek a Római-parton található ingatlanok), akkor az adott ingatlan után építményadó fizetési kötelezettség áll fenn. Ez most a törvényi maximum szerinti 1848 Ft/m2/év adómértéket jelent.
Nincs cserét pótló vétel illetékkedvezménye: Cserét pótló vétel illetékkedvezménye csak lakóingatlan eladása és egy éven belüli vásárlása esetén igényelhető. Ingatlan, lakás visszterhes vagyonátruházási illetéke, azaz a lakás vásárlásának illetéke 4%, de érvényesíteni lehet különböző kedvezményeket: első lakásszerzési kedvezmény, cserét pótló vétel kedvezménye. A cserét pótló vétel néven ismert jogintézmény alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az illetékkedvezmény lényege, hogy csak a pozitív értékkülönbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Nem illeti meg illetékkedvezmény, ha valaki lakása eladása után üdülőt vásárol. Az egy éven belüli vásárlás tárgyának is lakóingatlannak kell lennie ahhoz, hogy az illetékkedvezmény igénybe vehető legyen.

Az teljes szakasz védtelen az áradásoktól?

Királyok útja, Pünkösdfürdő, Kossuth Lajos üdülőpart — A gát a Kossuth Lajos üdülőpart vonala mellett Békásmegyeren.

Nem. A történelmi Római-part, és a Kossuth Lajos üdülőpart csillaghegyi, összesen 3,1 kilométeres szakasza az árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. De a közhittel szemben a lakóparkok/üdülőparkok feltöltésre épültek, azaz jelenleg is immunisak az árvízre. Immunisak az árvízre azok a telkek, amelyeknek a tulajdonosa saját gátat épített, mint például a Római akadémia.

A Békásmegyer miatt kialakított, a Pünkösdfürdő utcától a városhatárig tartó védvonal nem csak a lakótelepet, de a Kossuth Lajos üdülőpart békásmegyeri szakaszát, valamint az üdülőpart és a Királyok útja közötti telkeket, házakat is szárazon tartja. Ez a városrész élete szempontjából kritikus építmény megváltoztatta a part jellegét, de így is nagy, sportolásra alkalmas életteret jelent ez a legalább száz méter széles part.

Legyen, ne legyen, hol legyen a gát?

Nem tudjuk. De szivesen adunk teret nálunk sokkal autentikusabb véleményeknek,

A már korábbam idézett építészforum.hu szerint ez a part ebben a formájában is olyan különleges érték, hogy ” a hullámteret nem lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne ésszerű megépíteni.„
A Római-partért küzdő civilek is azt szeretnék, „ha a biztonságos árvízvédelem kiépítése mellett a Római-part természetes arca, árnyas fái, kavicsos fövenye megmaradna. ” Úgy gondolják, hogy mobilgát nélkül is megvalósítható a védelem. ” A hullámtér rendezése és összehangolt eseti védelme a Római-part természeti értékeinek megtartása mellett megteremthető. A parton mindent meg kell csinálni, amit terveztek: sétányt, partfal kiépítést, a fák gondozását, játszóterek és illemhelyek létesítését. Ehhez nem szükséges mobilgát, ezek megvalósítása már régen várat magára.”
Az önkormányzat „az elsőrendű árvízvédelmi vonalat a Nánási út vonalától áthelyezné a partra, ezzel teremtve meg a feltételeket az üdülőterület piaci felértékelődéséhez és fejlődéséhez.” Véleményük szerint ” a meglévő, egyetlen jogszabályi előírásnak sem megfelelő védmű kellő műszaki szintre emelése természetvédelmi szempontból legalább akkora mértékű beavatkozással járna, mint a part menti mobilgát megépítése.”

Mintha a szűznek maradni és kurválkodni egyszerre nem lehet tipikus esetével állnánk szembe.

Hol és milyen lesz a mobilgát kérdésére ebben a videóban próbálnak válaszolni.

Mi lesz a Római-parttal, ha elkezdődik az építkezés?

Nem tudjuk, de ha a békásmegyeri partszakaszra nézünk, az látjuk, hogy bizony meglehetősen puritán és kopár. Igaz, szinte egész évben kiválóan használható sportolásra, a természettel való kapcsolat közvetlen, de messze nem olyan zöld, árnyas, mint a történelmi Római-part.
A mobilgát miatt állítólag szinte teljesen le kell tarolni a partot e szerint a film szerint.

Vannak, akik szerint ez a rész pont úgy elmocsarasodhat, mint az angyalföldi Marina-part.

Ami biztos, hogy a Római-parti vendéglátóhelyeknek el kell menniük augusztus 31.-ig, A büféseknek saját maguknak kell elbontani az épületeket. Van, akinek több mint 30 év után kell elbontania az épületét.

A gát megépítése befolyásolhatja az ingatlanárakat?

Úgy tűnik, a ki nem mondott cél a terület felértékelődése, ezért nem lennénk meglepve, ha utána lakóövezetté nyílvánítanák.

Az önkormányzat szerint, ha az elsőrendű árvízvédelmi vonalat a Nánási út vonalától áthelyezik a partra, akkor az megteremti a feltételeket az üdülőterület piaci felértékelődéséhez és fejlődéséhez. A gát az ellenzői szerint lényegében csak annak a kevés tulajdonosnak áll érdekében, akiknek nem feltöltésen álló háza van itt, illetve a gát utáni áremelkedésre váró ingatlanbefektetőnek.