Még nincs vége a hajósokat és a hajókat is próbára tevő Vendee Globe-nak, de Fa Nándor hajónaplója is bizonyítja, hogy a Csendes-óceán Antarktisz körüli szeles, fagyos, esős, meglehetősen hullámos nyara kihozza a hajósokból a filozófikusabb stílust. Élvezet olvasni minden sorát, ami a Vendee Globe vizualizációjával együtt olyan viszonyokat láttat, amit még elképzelni is nehéz, de nekem most Fa Nándor barátja, az új-zélandi vitorlázó Conrad Colman összegzése tetszett a legjobban. Conrad, akit január 1.-én a semmi közepén szó szerint leterített egy hatalmas vihar és 3 napos küzdelem után folytathatta a földkerülő hajóversenyt, azt írta: „ Mielőtt életem legrosszabb napjainak a témakörén túllépnék, Verne Gyuláról szeretnék beszélni. Nagy rajongója vagyok az írásainak, és valójában a hajóm nevét, az NZL 80-t is a 80 nap alatt a föld körül című regénye inspirálta. Egy másik nagyon híres regénye, a Némó kapitány, amelynek főhőse a tenger mélyén közlekedő tengeralattjárójában él, hogy elkerülje az embereket. Az ő tiszteletére a világ legizoláltabb pontját, ami valahol Új-Zéland, Chile, a Pitcairn-szigetek és az Antarktisz között helyezkedik el, elnevezték Némó-pontnak. Ettől a ponttól délre voltam, amikor a fockvitorla kötélzete tönkrement, szóval mondhatom, követtem az ingatlanosok ” a hely, a hely, a hely” alapelvét, amikor a katasztrófa helyszínét kiválasztottam.„
http://www.vendeeglobe.org/en/news/17883/colman-the-escape-from-the-middle-of-nowhere
Már 62 napja tart a föld körüli vitorlásverseny, ami épp a kialakított útvonala miatt egy Mont Everest csúcstámadás szépségét és drámáját képes vegyíteni. Ahogy a Himalája 8848 méteres csúcsára is több út vezet, a földet is több úton lehetne „megkerülni”. Az északi és déli félteke nyári és téli viszonyait optimalizálva, az elszabadult konténerek és jégtáblák felbukkanásának valószínűségét lecsökkentve, a kalózok, teherhajók, turistahajók útvonalát lehetőleg elkerülve és az út hosszát minimalizálva, a Vendee Globe útvonalát úgy alakították ki, hogy a földet a hajósok a legkisebb átmérővel, kerülettel rendelkező, de még hajózható pontján kerülik meg, kiélvezve az erős szelek segítségét. Ez azt jelenti, hogy a francia télből induló hajósok az Atlanti-óceánon lehajóznak a déli félteke legdélebbi, még hajózható pontjára, majd kihasználva a nyár előnyeit, körülhajózzák az Antarktiszt. A Jóreménység-fok mellett elhaladva, a Tasmán-tengeren, Indiai-óceánon, majd a Csendes-óceán déli részén átvitorlázva és a Horn-fokot megkerülve visszaérnek az Atlanti-óceánba, hogy ezen északi irányba hajózva visszatérjenek Franciaországba.
[aesop_parallax height=”300px” img=”http://alacsonyjutalek.hu/wp-content/uploads/2017/01/vendeeglobe-antarktisz.jpg” parallaxbg=”on” parallaxspeed=”4″ captionposition=”bottom-left” lightbox=”off” floater=”on” floaterposition=”left” floaterdirection=”none”]
A gyakorlatban, ahhoz hogy ezen az útvonalon 80-120 nap alatt körbehajózzák a földet, szükségük van 16-30 napra, hogy leérjenek az Antarktiszhoz (A jelenleg első helyen haladó francia Armel Le Cléac’h 16, míg Fa Nándor 25, az utolsó ide érkező 30 nap alatt tette meg idáig ezt a távot), majd lehetőség szerint 30-50 nap alatt körülhajózzák az Antarktiszt (a jelenleg első helyen haladó francia Armel Le Cléac’h 30 nap alatt tette meg, Fa Nándor, ha ma eléri a Horn-fokot, akkor 37 nap, míg az utolsó ide érkezőnek 50+ napra lehet szüksége az antarktiszi szakaszra) és kb 20-30 nap alatt visszahajóznak a Horn-foktól a franciaországi kiindulási állomásra. A Ráktérítő és Baktérítő között kimondottan kellemes 27-30°C hőmérsékletben hajóznak, de még ezektől 10-10 szélességi fokkal délre és északra is barátságos a hőmérséklet. Az antarktiszi nyár viszont azt jelenti, hogy a víz és a hőmérséklet 6-9°C. Amíg a 20-30 csomós szélben és olykor 50-60 csomós pöffökben (széllöket) haladó hajók fedélzetén a folyamatosan felfröccsenő vízpára és a szél miatt szinte elviselhetetlenné válik a hőmérséklet, addig a kajütben akár 6°C-ra is felszaladhat, ami folyamatosan nedves, nyirkos ruhában lehet, hogy kevesebbnek hat. A hideg mellett nagy küzdelmet okoznak a 3-7 méteres hullámok, amelyek hatalmas zajjal, ütődéssel, csatogással dobálják a hajókat. Ha ez nem lenne elég a horrorhoz, tegyük hozzá, hogy a hajósok 30-50 napig tényleg a semmi közepén hajóznak, a hajók mentése szinte lehetetlen. Ha segítséget szeretnének kapni, akkor el kell hajózniuk valamelyik 1000-3000 tengeri mérföldre található kikötőbe. Ezek közül a pontok közül is talán a legnehezebben megközelíthető pont Conrad katasztrófájának helyszíne, a Némó-pont. Olyan messze van mindentől, hogy a legközelebbi hely, ahol ember van, az a nemzetközi űrállomás, ami 416 km-re van. A legközelebbi nem lakott szárazföld 1670 km-re van, igaz ebből van választék. Északon a Pitcarn-szigetek , észak-keleten a Húsvét szigetek egy-egy szigete, míg délen az Antarktisz partjánál található Maher sziget. A pont körül csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió. Az óceán itt 4000 méter mély, az egyenlítőtől 5420 kilométerre található.
[aesop_parallax height=”300px” img=”http://alacsonyjutalek.hu/wp-content/uploads/2017/01/Oceanic_pole_of_inaccessibility.png” parallaxbg=”on” parallaxspeed=”4″ captionposition=”bottom-left” lightbox=”off” floater=”on” floaterposition=”left” floaterdirection=”none”]
Az, hogy mennyire kockázatos a hely, az is jelzi, hogy épp 20 éve ezen a ponton tünt el Gerry Roufs kanadai hajós, az akkori földkörülő vitorlásverseny során. A reménytelenül távol levő képzeletbeli pont közelében még ép vitorlázattal is megterhelő a vitorlázás, amit a tudat, hogy a világ végén vagyunk, még inkább kihangsúlyoz. Ennek a pontnak a közelében feküdt meg Conrad Colman hajója. Szó szerint. A hajó, egy viharzónába került, és az 50-60 csomós sebességű szélben a fővitorla megtámasztását segítő kötélzet kicsúszott, majd egy nagyobb széllökés megfektette a hajót és órákig az oldalán feküdt. Félő volt, hogy a vitorla olyan sok vizet kapott, hogy menthetetlenné válik. Conrad megúszta a műveletet, de addig nem tudta a hajó és a vitorla mentését elkezdeni, amíg a szél nem csökkent, a hajó belsejében várta az idő és sorsa jobbra fordulását. Hidegben, szélben, hullámzásban minden karbantartási munka gyötrelmesen lassú, de 50-60 csomós szélben, hullámzásban szinte lehetetlen. A visszaállított hajó vitorlázat nélkül még jó két napot dűlöngélt a szélben, mire Conrad helyre tudta állítani a vitorlát és a kötélzetet. Közben volt egy két csüggedtebb pillanata, de az idézetből is látszik, hogy nem csak fizikálisan és pszichésen erős, de még a humora is túlélte a katasztrófát.
[aesop_parallax height=”300px” img=”http://alacsonyjutalek.hu/wp-content/uploads/2017/01/vendeeglobe-conradkózdelmes3napja.jpg” parallaxbg=”on” parallaxspeed=”4″ captionposition=”bottom-left” lightbox=”off” floater=”on” floaterposition=”left” floaterdirection=”none”]