A vasérc és szén után Ausztrália harmadik legnagyobb exportcikke, az oktatás, 29 milliárd ausztrál dollárral járult hozzá az ország GDP-jéhez és igen jelentős, 1 milliárd dollárnyi ingatlanvásárlást generált a 2016/2017 tanévben. Azt hiszem szemrebbenés nélkül állíthatjuk, hogy „az oktatás beruházás a gazdasági versenyképességbe és többszörösen megtérül” mondás új értelmet nyert az elmúlt 30 évben Ausztráliában. A világ élvonalához tartozó oktatásuk a gazdaság közvetlen és közvetett hajtómotorjává és Ausztrália legnagyobb exportszolgáltatásává vált.
A számok sokkolóak. A 2016/2017 tanévben az Ausztráliában tanuló 607 ezer külföldi diák (330 ezer a felsőoktatásban) 29 milliárd ausztrál dollárt költött tandíj, lakhatás és kirándulás formájában, ami az előző tanévhez viszonyítva 16 százalékos növekedést jelent. A számok azt bizonyítják, hogy a lendület kitart, mert a 2018 februárban induló tanévre 766 ezren jelentkeztek (Ausztráliában a gazdasági évforduló október 1.-je, a jelentkezések határideje október 31., a tanév pedig februárban indul). Bár 130 ország diákjai között népszerű Ausztrália, de kétségtelen, hogy a közel 180 ezer diákkal reprezentált Kína a növekedés motorja, igaz India Nepál, Malajzia és Vietnam diákjai is egyre többen választják Ausztráliát. Az első öt ország, több mint 50 százalékát teszi ki az összes diáknak.
A 130 ezer új munkahelyet teremtő oktatás az ingatlanpiacot is megpörgette. A nagy nyertes az ország keleti fele, elsősorban Melbourne és Sydney, ahol az ázsiaiak a kitűnő oktatás és értékálló ingatlanbefektetés kombinációját találták meg az elmúlt években. Számítások szerint öt ingatlanvásárlásból egy külföldiekhez és tízből hat az oktatáshoz kötődik. Ingatlanvásárlásra 1 milliárd ausztrál dollárt költöttek el, elsősorban kínai szülők, akik az Ausztráliában tanuló gyermekeiknek vásároltak lakást. Ez is hozzájárul, hogy az USA után Ausztrália a kínaiak második legnépszerűbb ingatlanvásárlási célpontja. Le is reagálták az igényeket gyorsan, frissen és 2016. július 1-től 3 százalékról 7 százalékra növelték a külföldiek ingatlanvásárlási illetékét. A pezsgés másik része az ingatlanhasznosításból származik. A lakásbérbeadás mellett a diákszálló építés és üzemeltetés is nagy lendületet kapott. A szingapúri Iglu jelenlegi hat diákszállója mellett két újat ad át 2018-ban, de más kivitelezőknek (pl. University Square ) is komoly terveik vannak 2018-ra.
Mitől kapott ekkora lendületet ez az iparág?
Talán viccesen hangzik, de jókor voltak jó helyen és jól reagáltak. A oktatás exportjának a növekedése a világgazdaságban és az ausztrál oktatási rendszer struktúrájában történt változások visszatükröződése. Épp akkor szüntették meg a felsőoktatásban tanulók számára alkalmazott kvótát és könnyítették a diákvízum szabályait, amikor az ázsiai országok gazdasága növekedő pályára állt és hatalmas igényük, pénzük lett a minőségi oktatásban való részvételre.
#1 Oktatás minősége
Ha nincs magas szintű oktatás Ausztráliában, akkor valószínűleg a viszonylagos földrajzi közelsége ellenére sem váltak volna az ausztrál egyetemek ilyen vonzóvá az ázsiai országok körében. A 2018 évi rangsor szerint 6 egyeteme van a világ legjobb 100 egyeteme között.
#2 Oktatás struktúrális változása
Ausztrália az 1980-as években részt vett abban a programban, amelyben egy kvóta erejéig részleges vagy teljes támogatást adott az Ausztráliában tanuló külföldi diákoknak, teljes egészében állami kontrollt gyakorolva a folyamat felett. 1985-ben eltörölték a kvótát, és lehetővé tették az egyetemeknek, hogy a teljes tandíj megfizetése esetén külföldi diákokat vegyenek fel. Meg is lett az eredménye. A fejlett országok egyetemei nagyon vonzó célpontok az ázsiai országok diákjai között, de Ausztrália vált a legvonzóbb célponttá. A külföldi diákok 80 százaléka ázsiai, bár összetételében nagy változás történt. Kezdetben Indonézia, Malajzia, Dél-Korea, most pedig Kína és Indiai adja a legtöbb diákot.
#3 Diákvízum szabályok könnyítése
1985-ben a diákvízum kiadásának a procedúráját leegyszerűsítették, alkalmazkodva az iskolák felvételi eljárásához és tanrendjéhez.
#4 Gyám/Gondozó/Kísérő vízum
2016. július 1.-től lehetővé tették, hogy szülő, a gyermeket gondozó is kaphasson vízumot. Ezzel a 18 év alattiakra fókuszáló oktatást tették népszerűbbé azok körében, akik nem szerették volna egyedül elengedni kiskorú gyermeküket.
Tanulhatunk ebből bármit is?
Hangsúlyokat nagyon gyorsan át kellene helyezni. Az oktatásnak nem csak az indoktrináció esetén kell a prioritáslista elején lennie, a gazdaságot húzó ingatlanpiacnak és építőiparnak pedig nem csak a CSOK-ra és a kedvezményes áfára, a stadion- és lőtér beruházásokra kellene alapozódni. Az, hogy mennyire félremennek a dolgok nálunk az oktatással kapcsolatban, álljon itt két tény:
#1 Oktatásra költött pénz
Az OECD ( Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Oktatási körkép 2017 című kiadványa szerint Magyarország a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, ami pedig jelentősen elmarad az OECD-országok 5,2 százalékos átlagától, ezzel a lista utolsó harmadában foglalunk helyet. Nemzetközi szinten a legnagyobb különbségek az alap- és felsőoktatás területén vannak: alapfokú intézményekre mindössze a GDP 0,6 százalékát költjük, felsőoktatásra pedig 0,9 százalékát (az OECD-országokban az átlag mindkét területen 1,5 százalék körülire tehető). Az állami ráfordítás összegét tekintve a kormány 7,3 százalékot fordított oktatásra a központi költségvetésből, ami a második legalacsonyabb érték az európai országok között, a magyarnál csak az olasz kormány költ kevesebbet oktatásra (a nemzetközi átlag 11,3 százalék).
#2 Magyar egyetemek rangsora
A világ Top100-ban egy egyetemünk sincs benne, de a Top500-ban is csak egyetlen van, a 401-500 helyre rangsorolt Semmelweis. Ez európai szinten a 200. helyre elegendő. Ha az európai rangsort tekintjük, akkor a Top425-ben 7 egyetemünk szerepel, inkább a lista második felében. A nálunk kisebb Ausztria 8 egyeteme került fel a listára, legjobb helyezése a University of Vienna 80. helye. A hasonló méretű Csehország 13 egyeteme is felkerült, igaz a legjobb helyezése a 200., amit a Károly Egyetem ért el.
Mind minőségben, mind ráfordításban van mit javítanunk. Ázsia, különösen Kína egyre nagyobb számban jelenik meg vásárlóként az ingatlanpiacon és az oktatási piacon is, ezt érdemes lenne kihasználni (bár a céges ingatlanbefektetésekre vonatkozó új kínai szabályok ezt fékezhetik). Ausztrália példája mutatja, hogy az oktatásra költött pénz nem csak többszörösen megtérül, hanem olyan önálló gazdasági ágazattá nőheti ki magát, ha okosan csinálják, ami új munkahelyeket teremt, beruházásokat generál és az ingatlanpiacra is serkentőleg hat.