Az innováció és az ingatlanpiac kapcsolata hihetetlenül szoros. Talán a Szilícium-völgynél, San Francisco környékénél nem is lehet eklatánsabb nemzetközi példát mondani, hogy a technológiai cégek húzóereje milyen hatást gyakorol a környék gazdaságára. Nálunk nem az innováció, hanem annak a hozadéka érvényesül, azaz lehetővé vált a magyar munkaerő beillesztése a multinacionális cégek globális munkamegosztásába és ez hat a magyar gazdaságra. Példa erre a Mercedes gyár Kecskemétre, illetve az Audi gyár Győrre gyakorolt hatása, vagy a 40 ezer főt foglalkoztató 90 szolgáltató központ jelenléte elsősorban Budapesten.
Innováció és az ingatlanpiac kapcsolata
Persze, az őserő, ami a globális piacokat mozgatja, azaz innováció. A nemzetközi cégek növekedésének, a korszerű termékek, szolgáltatások, technológiák létrejöttének lételeme. Viszont ott tud fejlődni, kibontakozni, ahol a munkaerő toborzásának, megtalálásának költségét optimalizálni tudják, ahol az intézményi környezet képzéssel, az infrastruktúra kiépítésével segíti, hogy az innovatív cégek munkahelyet teremtsenek.
Az ingatlanpiac növekedésének pedig épp a munkahelyek számának a növekedése a legfontosabb faktora. Amikor az elsődleges ingatlanpiac ( pl. San Francisco vagy Budapest) piac telitődik és túlfűtötté válik, akkor van lehetőség arra, hogy a másodlagos ingatlanpiac fejlődésnek induljon, de ez csak akkor lehetséges, ha kedvezőek a feltételek, körülmények. Egyértelmű, hogy azok a városok, amelyek egyedi versenyképes tudással rendelkeznek, megtalálják az utat a tőkének, és nemcsak a munkaerőpiacra, hanem a ingatlanpiacra is erős befolyást gyakorolnak.
Szeged, mint innovációs központ
Szeged számára ezt a lehetőséget az ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont hozhatja el. Az ELI – Extreme Light Infrastructure – az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz, Általa magyar közreműködéssel jön létre a világ első olyan szerkezete, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. Szegeden működik majd az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja. Honlapjuk szerint jelenleg 26 állásra várják a pályázatokat, a projekt építésének befejezését ez év végére. Az ELI 40 milliárdos Európai Uniós támogatással jön létre. A projekt keretében újjáéledő volt szovjet laktanya, a Béketelep és a város kiskereskedelmi központjának közelébe épített kutatóközpont megpezsdítheti Szeged és a kutatóközpont körüli városrész életét. Nem lennénk meglepve, ha ez a városrész egy kis Smart Cityvé nőne, ahová más cégek is érkezhetnek.
Nem biztos, hogy pont ide képzeli el szolgáltató központját a BP, de épp ma jelentették be, hogy Budapest után Szegedre is helyeznek egy szolgáltató központot, és 500 munkahely létrehozását tervezik 2020-ig. A 2 milliárdos állami támogatás mellett, a projektre 8 milliárdot költő cég szerint a szegedi helyszín mellett szólt a megfelelő üzleti környezet, az egyetem jelenléte, az autópályán történő könnyű megközelítés, valamint a jó együttműködés a helyi hatóságokkal. A város nagyon készül a BP fogadására. Amíg a BP végleges székháza jövőre fel nem épül, két önkormányzati ingatlant biztosítanak számukra és az egyetemmel összefogva a közgazdasági karon a BP igényeinek megfelelő, speciális képzés indul. A hírek szerint a városban több olyan projekt is fut, amelyek révén két éven belül több mint 30 ezer négyzetméter A-kategóriás iroda terület létesül .
Szeged, mint ingatlanpiaci befektetés
Úgy tűnik Szeged kezd felértékelődni a munkáltatók számára és ez bizony az ingatlanpiac pezsgését is elhozhatja. Ha valaki most eszmélne rá, hogy Budapest, Győr, Kecskemét után Szeged is jó befektetés lenne, akkor érdemes az ajánlatainkat átnézni. Építési telek, fejlesztési telek, sőt belvárosi lakás is van közöttük. Például egy 204 építési telekből álló 20hektáros, összközműves terület az ELI-től 1 km-re, egy fejlesztési terület a Metro áruház mellett, az ELI-től 500méterre.