Azt nem lehet eldönteni, hogy felkészülés, tematizálás, stratégiai célmeghatározás vagy ösztönzés a célja, de dőlnek a pontok. Hol 6, hol 7, hol 10, hol 330. Kétségkívül legambiciózusabb (legalábbis mennyiségileg) az MNB 12 részterület köré épült, eszköztárral, konkrét javaslatokkal feltuningolt víziója.
Úgy tűnik, az MNB ezt a történelmi, gazdasági példákból összeollózott versenyképességi csomagot egy sajátos gazdaságélénkítő smörgåsbordnak szánja, amiből bátran csipegethetnek a politikai nagyágyúk a következő időszakban. Mi több, az ingatlanpiachoz kapcsolódó ötletrohamból már kettőt – a CSOK vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztése a második gyermek megszületésének ösztönzésére vagy a 35 millió forintos értékhatár eltörlése a használt lakás vásárlásakor igényelhető CSOK esetén – Orbán Viktor már nem csak kiválasztott, de február 10.-én fel is konferált, mint a népesedés növekedését ösztönző lépések egyikét.
De jól láthatóan van még ajánlatuk, amelyek egyike-másika erőteljesen befolyásolhatja az ingatlanpiacot.
Az alábbi pontok a fiatal házasok és a családok vásárlóerejét, potenciális vásárlók számát növelhetik:
- a CSOK támogatás indexálása, az ingatlanpiac áraihoz való igazítása.
- első lakásvásárlás illetékkedvezményének kiszélesítése.
- új lakás illetékkedvezmény értékhatárának felülvizsgálata.
- a külföldi digitális nomádok idevonzása.
- a külföldön élő magyarok hazavonzása.
- hitelezés ösztönzése.
Az ingatlanfejlesztések irányát befolyásolhatja:
- befektetési célú ingatlanvásárlás büntetése az illetékszabályok szigorításával, a CSOK-támogatás mértékének csökkentésével a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján.
- új városrész-koncepció új lakóterületeket és infrastruktúra-fejlesztéseket jelölhet ki.
A lakásvásárlók, bérbevevők számának csökkenését eredményezheti:
- fiatalok első lakhatásának megteremtésére hasznosított önkormányzati lakások.
- a lakossági megtakarítások ingatlanpiacon kívülre való terelése.