Kezd egyértelművé válni, hogy a CSOK 10+10 tetőtér beépítésére vonatkozó szabályai nem a családok érdekét szolgálja, hanem az építőipar helyzetbehozása a cél. A Pénzcentrum, a Portfóliós CSOK konferenciák tapasztalatai alapján újra körbejárta a témát, meginterjúvolta az illetékeseket és a válaszok alapján leszűrte, itt csak az építőipar a fontos. Megkeresésükre az NGM azt válaszolta, hogy :
Tetőtér-beépítés vagy emeletráépítés esetén − a CSOK igénybevétele szempontjából − akkor beszélhetünk új lakásról,ha a meglévő lakóépület tetőterében vagy új épületszintjén legalább két, új, önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre. A tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel megvalósuló új lakások közül a CSOK-kal érintett lakás hasznos alapterületének el kell érnie 1 gyermek esetén a legalább 40m2-t, két gyermek esetén a legalább 50m2-t, illetve három vagy több gyermek esetén a legalább 60 m2-t. Ezen túlmenően a CSOK-kal érintett új lakásnak valamennyi CSOK-ra vonatkozó és építésügyi jogszabályok által előírt lakhatási feltételt ki kell elégítenie. A CSOK igénybevételével nem érintett új lakásnak az építésügyi jogszabályoknak kell megfelelnie.
Ami azt jelenti, hogy két lakás megépítésére kényszerítik a tulajdonost. Ha van szükség még egy lakásra, ha nincs. Így jön létre a kis magyar abszurd, a CSOK-osított tetőtér, ami létrehozza a három lakásos családi házakat és arra kényszerítik a családi házzal rendelkező nagycsaládokat, hogy kvázi építési vállalkozóvá váljanak. Már előre látom azokat a szabvány terveket, amelyekben a két lakásos emeletráépítést, tetőtérbeépítést úgy fogják árulni, hogy 20nm-es minigarzom+ 60+nm-es lakás, amely később egybe nyitható. Persze a két lakás kialakítása jelentős többletköltségeket generál, hiszen a mérőóráktól a konyháig olyan funkciókkal kell ellátni, ami a külön lakás bizonyításához szükséges.