A motorosok mekkája: Albánia

Az Albán tematikájú Facebook csoportok szerint ezen a nyáron legalább 6 motoros csapat indul el Albániába. Nem meglepő. Az ország 70 százaléka hegyvidék, az átlagos tengerszint feletti magassága 708 méter. A 70-120 kilométer szélesen végig futó, öt hegyvidékből ( Délen: Pindus és Ceraunian, Keleten: Skanderberg, Északon: Korab és a Dinári) álló országrész 45, 2000 méternél magasabb csúcsával, a dramatikus folyóvölgyek, a folyók, a tengerpart elképesztő díszletet, hátteret adnak egy jó kis motorozáshoz (biciklizéshez, autózáshoz). Májusban jártunk ott, igaz autóval. Ebben az időszakban a folyóvölgy virágzik, a hegycsúcsok havasak, a felhők időnként a völgybe érnek.

Szóval igazi motoros paradicsom… bár a benya ölég húzós

Az országban a távolságok nem nagyok, de az úthálózat miatt a valóságosnál méretesebbnek tűnik. Rohanni nem érdemes, a látványra és az élményszerzésre (városnézés, túrázás, pisztrángevés, fürdőzés, napozás) rá kell szánni az időt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy, ha akarnánk se tudnánk sietni, mert autópálya szinte nincs. Durres és Tirana között illetve Fier felé vannak négysávos útrészletek, de ezeket közlekedési lámpával, körforgalommal kötik össze a mellékutakkal. (Nagyon) Jó esetben nettó 4,5-5,5 óra el lehet jutni Tiranából az ország déli csücskébe, a görög határnál fekvő üdülővárosba, Ksamilba.

A déli körút

Ha dél felé indulunk, Albánia hegyvidékeiből kettőt érinthetünk, a görög határ felé 160 km hosszan elnyúló Pindus és a Jón tenger mentén 100 km hosszan elnyúló Ceraunian hegységet. Ha nem akarjuk kihagyni a látványos útszakaszokat, mesés szerpentineket, fantasztikus óvárosokat, akkor egy parádés déli körút – Fier – Gjirokaster- Sarandë -Ksamil -Vlorë- Fier – a legjobb megoldás, megtoldva néhány mesés extra látvánnyal. Ilyen a Lushnjë -Berat közötti szakasz, amit nem érdemes kihagyni. Berat, ahol a keresztények és oszmánok hosszú idő óta békében élnek igazi ékszerdoboz és az odavezető útnak a hegyek parádés hátteret biztosítanak.

Sarandë, a déli országrész legjelentősebb városa 277 kilométerre fekszik Tiranától és szinte mindegy, hogy a Gjiokaster felé, a Pindus hegység völgyében vagy a „tengerparti” úton, Vlore-n keresztül tesszük meg az utat, csodálatos látványt nyújtó kanyargós utakon, hágókon keresztül vezet út. Gjirokaster szó szerint kihagyhatatlan, mivel az út a városon keresztül vezet, és ha már itt vagyunk, feltétlen meg kell állni, mert az óvárosa, vára tényleg különleges.

Ahhoz, hogy Gjirokasterből a tengerpartra, Sarandë-ba jussunk, át kell kelni a hágón. A távolság csak 56 km, de az út közel másfél óra, a nyári forgalomban lehet még több. Innen Ksamil csak 14 km, de útközben megállhatunk a számtalan csodás – nyáron valószínűleg túlzsúfolt- öböl egyikében, másikában.

Sarandë-ből a Vlorë-ba vezető, a Jón tenger mentén 100 km hosszan elnyúló Ceraunian hegység szerpentinjein vezető „tengerparti” út 138 km, de legalább 3 órás. Ha fürödni szeretnénk Borsh 7 kilométer hosszú tengerpartján és megnézni a hegyoldalban fekvő várát, kajálni Himarë-ban, megnézni Porto Palermo várát, kajakozni a vár melletti öböl sziklás tengerpartja mentén, meg-megállni az Amalfi-partot idéző úton (mínusz az a 300-400 éves jómód, amivel az olasz országrész hírnévben, látványban, no meg árakban előrébb tart), akkor 3-4 napot kell rászánnunk erre az útszakaszra.

Ha nem csak a motorozás, hanem az ingatlanbefektetés is érdekli

Albánia a magyarok látókörébe az elmúlt két évtizedben tudott bekerülni, amelyre ráerősített a magyar és az albán kormány által támogatott, ezért elég olcsó WizzAir járat Tiranába. Persze, mi kalandvágyó magyarok kocsival, busszal, vagy Korfuból hajóval is kaphatóak vagyunk egy jó kirándulásra. Berat, Gjirokastra, Tirana izgalmas látnivalói ellenére ingatlanbefektetési szempontból a tengerpart lehet érdekes. A tiranai repülőtérről 30-40 perc alatt a tengerpartra érhetünk. Itt érhetjük el a jelentős kikötő várost, Durrest, Albánia második legnagyobb városát. Az  ország legrégebbi városa az Adriai-tenger partján, egy homokos tengerpartú öböl csücskén fekszik, Rómával egy vonalban, ahol a nappali középhőmérséklet még januárban sem esik 8 fok alá. A rendszerváltás óta a Durrestől induló közel 30 km hosszú partszakasz nagy változáson ment keresztül, a falusias környezetet felváltották a hotelek, apartmanházak, a partszakasz infrastruktúrája egyre szebb és fejlettebb. Nyilvánvalóan sok szempontból nem összevethető például a Francia Riviérával, de éppen ezért élvezhetjük azt a különleges pillanatot, amikor közvetlen tengerparti apartmant vásárolhatunk egy olyan helyen, ahol a négyzetméter árak a pesti panel árak alatt vannak, ahová másfél óra alatt odaérhetünk (na jó, reptéri transzfer, becsekkolással együtt 3) és nagy valószínűséggel egy árrobbanás előtti piacra léphetünk.