A társasház az ingatlantulajdon (ezen belül a közös tulajdonban álló ingatlan) olyan különleges formája, ami a társadalom egészét érinti valamilyen formában, hiszen
- 4,2 millió ember él társasházban
- 114.097 a társasházak száma a földhivatali adatok szerint
- 36,8 db lakás van átlagban egy társasházban.
Miért volt szükség erre a jogi konstrukcióra?
- nagyobb (többlakásos) ingatlanok esetében a tulajdonosok élvezzék a tulajdon egységéből fakadó előnyöket (a közös tulajdon közös vagyonkezelése),
- a saját maguk által kizárólagosan használt ingatlanrész kizárólagos tulajdonát is megkapják és arról egyszerűen és áttekinthetően rendelkezhessenek.
[columns-container class=””]
Jogi konstrukció lényege
[three-fifths-first]
a Társasház egyrészt egységes tulajdonként jelenik meg a hatóságok felé:
- korlátozott jogképesség, egységes közmű csatlakozások, egységes megjelenés a földhivatali nyilvántartásban
- a földterület, melyen a társasház áll, az épület szerkezeti elemei közös tulajdonban állnak
- a közös tulajdont a társasház ingatlannyilvántartási törzslapján tüntetik fel
- tulajdonviszonyait az alapító okirat rögzíti, amelynek módosítása válhat szükségessé, ha a társasház működése során az alapításkor még nem látott, vagy még nem időszerű kérdések rendezése vetődik fel
- a társasházi együttélés során rendszeresen döntéseket kell hozzon a közösség (társasház közgyűlése) pl. társasház fizetési kötelezettségeinek (közüzemek, szolgáltatások) rendszeres fizetése, az ingatlan felújítása.
- a társasház közös tulajdonban álló részeinek fenntartására a tulajdonosok közös költséget fizetnek
- társasház tényleges gazdálkodási tevékenységét a közös képviselő folytatja
[/three-fifths-first]
[two-fifths]
másrészt az egyes társasházi lakások/helyiségek a tulajdonosok kizárólagos tulajdonába kerülnek:
- az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonában álló lakásokat/helyiségeket pedig az ingatlannyilvántartási különlapon (korábban albetétben) tüntetik fel
- könnyen értékesíthetővé, terhelhetővé válik.
[/two-fifths]
[/columns-container]
A jogi konstrukció szenzációs, de az együttélés mindig kompromisszumokat kíván
[one-half-first]A társasház lakóközösségében általában különböző korú, eltérő stílusú, végzettségű, más igényekkel rendelkező, más-más pénzügyi helyzetben levő emberek élnek együtt, így nem csoda, ha vita keletkezhet.
Számtalan horrortörténettel szembesülünk a furcsa számlák befogadásáról, az adótörvények sajátos értelmezéséről, a nem jogszerű közös költség kalkulációról, az információk manipulálásáról. Ha a társasház szerencsés, a közös képviselő nem generálja, hanem feloldja a feszültséget és jogszerűen, becsületesen képviseli a lakóközösség érdekeit. Nem manipulálja a lakóközösséget, hanem korrekten tájékoztatja. Nem a saját igényeiből, hanem a közösségéből indul ki.
[/one-half-first]
[one-half]Miből lehet probléma?
- egy-egy kéménybélelésből (kinek a költsége a kémények bélelése?)
- fűtéskorszerűsítésből (legyen tető- vagy/és homlokszigetelés? az idősek sokszor feleslegesnek érzik az ehhez kapcsolódó költségeket, zajt, port)
- kerti munkából (hogyan oldják meg a kerti munkákat, takarítást, legyen-e kertfejlesztés, a szegélyek kezelése része-e a kertészeti munkáknak? )
- kert bekerítéséből az udvari világításból (legyen, milyen legyen?)
- a döntéselőkészítés minőségéből
- a lépcsőház zárvatartásából a közös képviselő ellenőrzéséből.
[/one-half]