Társasházkezelés, közösképviselet

A társasház az ingatlantulajdon (ezen belül a közös tulajdonban álló ingatlan) olyan különleges formája, ami a társadalom egészét érinti valamilyen formában, hiszen

4,2 millió ember él társasházban
114.097 a társasházak száma a földhivatali adatok szerint
36,8 db lakás van átlagban egy társasházban.

Miért volt szükség erre a jogi konstrukcióra?

nagyobb (többlakásos) ingatlanok esetében a tulajdonosok élvezzék a tulajdon egységéből fakadó előnyöket (a közös tulajdon közös vagyonkezelése),
a saját maguk által kizárólagosan használt ingatlanrész kizárólagos tulajdonát is megkapják és arról egyszerűen és áttekinthetően rendelkezhessenek.

Jogi konstrukció lényege

a Társasház egyrészt egységes tulajdonként jelenik meg a hatóságok felé:
- korlátozott jogképesség, egységes közmű csatlakozások, egységes megjelenés a földhivatali nyilvántartásban
- a földterület, melyen a társasház áll, az épület szerkezeti elemei közös tulajdonban állnak
- a közös tulajdont a társasház ingatlannyilvántartási törzslapján tüntetik fel
- tulajdonviszonyait az alapító okirat rögzíti, amelynek módosítása válhat szükségessé, ha a társasház működése során az alapításkor még nem látott, vagy még nem időszerű kérdések rendezése vetődik fel
- a társasházi együttélés során rendszeresen döntéseket kell hozzon a közösség (társasház közgyűlése) pl. társasház fizetési kötelezettségeinek (közüzemek, szolgáltatások) rendszeres fizetése, az ingatlan felújítása.
- a társasház közös tulajdonban álló részeinek fenntartására a tulajdonosok közös költséget fizetnek
- társasház tényleges gazdálkodási tevékenységét a közös képviselő folytatja

másrészt az egyes társasházi lakások/helyiségek a tulajdonosok kizárólagos tulajdonába kerülnek:
- az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonában álló lakásokat/helyiségeket pedig az ingatlannyilvántartási különlapon (korábban albetétben) tüntetik fel
- könnyen értékesíthetővé, terhelhetővé válik.

A jogi konstrukció szenzációs, de az együttélés mindig kompromisszumokat kíván

A társasház lakóközösségében általában különböző korú, eltérő stílusú, végzettségű, más igényekkel rendelkező, más-más pénzügyi helyzetben levő emberek élnek együtt, így nem csoda, ha vita keletkezhet

egy-egy kéménybélelésből (kinek a költsége a kémények bélelése?)
fűtéskorszerűsítésből (legyen tető- vagy/és homlokszigetelés? az idősek sokszor feleslegesnek érzik az ehhez kapcsolódó költségeket, zajt, port)
kerti munkából (hogyan oldják meg a kerti munkákat, takarítást, legyen-e kertfejlesztés, a szegélyek kezelése része-e a kertészeti munkáknak? )
kert bekerítéséből
az udvari világításból (legyen, milyen legyen?)
a döntéselőkészítés minőségéből
a lépcsőház zárvatartásából
a közös képviselő ellenőrzéséből.

Számtalan horrortörténettel szembesülünk a furcsa számlák befogadásáról, az adótörvények sajátos értelmezéséről, a nem jogszerű közös költség kalkulációról, az információk manipulálásáról. Ha a társasház szerencsés, a közös képviselő nem generálja, hanem feloldja a feszültséget és jogszerűen, becsületesen képviseli a lakóközösség érdekeit. Nem manipulálja a lakóközösséget, hanem korrekten tájékoztatja. Nem a saját igényeiből, hanem a közösségéből indul ki.

Társasházak működéséhez szükséges feladatok jogszerű, költséghatékony ellátása

Az alacsonyjutalék.hu társasházkezelői/közösképviselői minőségében a szolgáltatási szerződés szerinti szinten és minőségben, visszacsatolást, minősítést biztosítva

ellátja a ház közös képviseletét (pénzügyi terv, elszámolás, éves beszámoló),
közreműködik a ház működtetéséhez szükséges egyéb szállítók (pl. biztosító, bank, lakástakarék) kiválasztásában,
megszervezi és/vagy megoldja a kerti munkákat,
megszervezi és/vagy megoldja a lépcsőház takarítását,
megszervezi és/vagy megoldja a hóeltakarítást,
megszervezi és/vagy megoldja a ház karbantartási, felújítási munkálatait,
közreműködik a pályázatok beadásában,
tájékoztatja a társasház lakóit a jogszabályi környezet elvárásairól, javaslatot tesz a szükséges lépésekről.